
Az európai élelmiszertermelés jövője
Horn Péter
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
Kivonat
Azok a módszerek, amelyeket az emberiség a korábbi időszakokban többször sikeresen alkalmazott a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében, a jövőben már nem lesznek megfelelőek. A mezőgazdaság és az akvakultúra fenntartható fejlesztéséhez két alapfeltételnek kell teljesülnie: elegendő helyi erőforrással kell rendelkezni és a működési biztonságnak hosszú távon is fenntarthatónak kell lennie. E két feltétel biztosítása napjainkban egyre nehezebbé válik.
A világ élelmiszer-ellátásának és az ehhez kapcsolódó új folyamatoknak döntő eleme az, hogy elsősorban Kínában, Indiában és a délkelet-ázsiai országok többségében az egy főre eső jövedelem gyorsan nő, amellyel együtt jár a lakosság élelmiszer-fogyasztásának gyors szerkezeti átalakulása. A döntően növényi eredetű táplálékok helyett egyre nagyobb mértékben fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket, gyorsan nő a hús- és halfogyasztás.
Napjainkban a fejlett és fejlődő világban a lakosság magas értékű állatifehérje-ellátásában nagy szerepet játszik a hal. A jelenlegi kb. 100 millió tonnás éves tengeri halfogás a jövőben semmiképpen sem tartható fenn, ezért a halfogás csökkenése várható. A világ mintegy négymilliós halászhajó-flottája súlyosan károsítja a tengerek halállományát, több értékes halfaj (pl. atlanti hering, ausztrál tőkehal, kékúszójú tonhal) állománya gyakorlatilag összeomlott. Amennyiben a tengeri halászat területén nem következik be alapvető változás, a fejlett és fejlődő világ halellátása a jelenlegi szinten lehetetlenné válik. Az édesvízi halállományok helyzete sem jobb a tengerieknél, sem minőségi, sem mennyiségi vonatkozásban.
Ebben a helyzetben felértékelődik az akvakultúra szerepe. Döntő fontosságúvá válik a tenyésztett állatoknak (nemcsak a halaknak) az a képessége, hogy mennyi takarmányból képesek egységnyi mennyiségű állati terméket előállítani. A szapora állatfajok a takarmány-alapanyagokért folytatott kiéleződő versenyben jelentős előnyben lesznek. Ebben az összefüggésben a halhústermelés különböző változatai, a halak igen nagy szaporasága miatt, jelentős lehetőségeket rejtenek, habár ezen a területen a mesterséges tengeri halszaporításban és -nevelésben egy új innovációs hullámnak kell bekövetkeznie, amely folyamatnak a kezdeteinél tartunk. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a haltakarmányokban rendkívül magas, a tengeri halfajoknál pedig szinte kizárólagos a hal- illetve a magas biológiai értékű állati fehérjék aránya.
Az új kihívások tükrében az Európai Uniónak is át kell alakítania az agrár- és halászati politikáját. A mezőgazdaságban tovább fokozódik a szakmai felkészültség, a professzionalizmus szerepe és a legújabb kutatási eredmények gyors és általános alkalmazása, amely a versenyképesség egyik legfontosabb pillére.
VID
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.