A TRACHELIASTES MACULATUS RÁKÉLŐSKÖDŐ SZEREPE A BALATONI DÉVÉRKESZEG-ELHULLÁSOKBAN
Székely Csaba1, Láng Mária2 és Molnár Kálmán1
1MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete, Budapest
2MGSZH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Budapest
Kivonat
A Balatonban a tavaszi hónapokban gyakran figyelhetők meg a tógazdaságokból jól ismert, a Lernaea-félékhez tartozó, parazitikus életmódot folytató copepoda rákok a dévérkeszegek testfelületén, a pikkelyekhez rögzülve. Ezek a Tracheliastes maculatus nőstényei. Az áttetsző testű rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén kialakuló apró, vagy nagyobb fekélyek vörös színükkel felhívják magukra a figyelmet. A Balatonban a dévérkeszeg ívásával egyidejűleg, május végén - június elején ez a bántalom menetrendszerűen megjelenik, azonban a kártétel mértéke az egyes években nem egyforma. Tavaly a valószínűleg a szokásosnál magasabb tavaszi vízhőmérséklet, valamint egy feltételezett gradáció hatására a tracheliastes-fertőzöttség is korábban, és a megszokottnál intenzívebben jelentkezett. Szokatlan, hogy a korábbi évektől eltérően tavaly nem csak a több éves dévérkeszeg korosztályokon, hanem a fiatalabb egyedeken is intenzív Tracheliastes maculatus-fertőzöttséget detektáltunk. A fertőzött 12-14 cm-es méretű dévérkeszegeken a parazita kártétele következtében gyulladásos gócok és körülöttük kisebb-nagyobb területre kiterjedő pikkelyhiányos területek, valamint a pikkelyek eróziója volt megfigyelhető. A pikkelyek közvetlen károsodása mellett jelentős tényező volt az a bakteriális fertőzöttség, amely a roncsolt szövetekben alakult ki. Idősebb halakban ez jobbára lokális, és csak a rögzülés helyének környékére terjedt ki, fiatal halakban azonban a test nagyobb területére kiterjedő erózió jelentkezett. A vérzéses területekről-, a pikkelytasakokban felgyűlt savóból- és a veséből véres-agarra való kioltás után az Aeromonas hydrophila nevű fakultatív pathogén baktérium telepei fejlődtek ki.
Valószínűsíthető, hogy az elhullásokban szerepet játszhatott a dévérkeszegek korábbi évekhez képest gyengébb kondíciója is. A nemzetközi szakirodalomban is utalások találhatók mind a Tracheliastes maculatus, mind pedig a folyóvizi halakon (paduc, domolykó) élősködő Tracheliastes polycolpus okozta hal-elhullásokról.
Véleményünk szerint a tavaly késő tavasszal a Balatonban jelentkezett, a korábbi évekhez képest nagyobb mértékű, és fiatal dévérkeszeg korosztályokat is érintő elhullások elsődleges kiváltó oka a Tracheliastes maculatus fertőzöttség.
(K 71837. sz. OTKA kutatás: Balatoni halfajok és köztigazda szervezetek parazitológiai monitorozása)
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
