A RIZSFÖLDI HALIVADÉK NEVELÉS LEHETŐSÉGEI ÉS VESZÉLYEI A HAZAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS KERETEI KÖZÖTT
Jancsó Mihály1, Gyalog Gergő1, Izsó Lajos2, Váradi László1 és Rónyai András1
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Biocsárda Termelő és Kereskedő Kft., Csárdaszállás
Kivonat
A biztonságos és környezetbarát élelmiszerek piacának bővülésével párhuzamosan Magyarországon is nő a bio (organikus, ökológiai) feltételek között termesztett rizs (Oryza sativa L.) vetésterülete. A hagyományos rizstermesztésben alkalmazott növényvédő szerek nélkül a rizstáblák (kalitkák) megfelelő életteret biztosíthatnak a különböző halfajok fiatal és kifejlett egyedei számára is.
Vizsgálatainkat három éven keresztül folytattuk a Csárdaszállás határában elterülő ökológiai gazdálkodásra átállt rizsföldeken azért, hogy meghatározzuk a jelenleg alkalmazott termesztési rendszerben optimálisan nevelhető halfajokat és azok népesítési sűrűségét. A mintavételek alapján a ponty (Cyprinus carpio L.), a lesőharcsa (Silurus glanis L.) és a jászkeszeg (Leuciscus idus L.) is hatékonyan pusztította a legveszélyesebb rizskártevőket, az aknázó rizslégy (Hydrellia griseola Fall.) és a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus Meigen) lárváit.
Néhány egyszerű, de lényeges változtatás szükséges a rizs agrotechnológájában a biztonságos halneveléshez. A legfontosabb, hogy a lecsapoló-rendszer belső árkait mélyebbre kell készíteni (kb. 30 cm) és belső halágyakat kell létrehozni lehetőleg a lecsapoló műtárgy közelében, hogy ezek teljes víztelenítése is megoldható legyen. A rizsföldi sekélyvizű halnevelésben a legnagyobb veszélyt a különböző vízimadarak kártétele jelenti. Ellenük riasztással és a halágyak hálós borításával lehet védekezni. A táblák egyéb részein a megfelelő sűrűségű növényállomány, és a vízborítás (25-30 cm) állandó megtartása elegendő búvóhelyet nyújt. A halak elkallódását, illetve a nem kívánt halfajok (pl. ezüstkárász) betelepülését a beömlő és a lecsapoló műtárgy állandó hálós lezárásával mérsékelhetjük. A technológiai lépések pontos betartásával a kihelyezett halállomány 30-50 %-át lehet az árasztóvíz lecsapolásával egy időben visszafogni.
A halak további nevelésében lényeges probléma, hogy a rizsföldek lecsapolása (augusztus vége – szeptember eleje) megelőzi a halastavi nevelési szezon végét, így meg kellett oldanunk a rizsföldön nevelt halivadékok tavi biohal nevelési technológiába illesztését is.
A kísérletek az NKTH (BHRVBJ05 projekt) pénzügyi támogatásával folytak.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.