A hibrid csíkos sügér (Morone saxatilis x M. chrysops) nevelése recirkulációs és ”tó a tóban” rendszerben

Feledi Tibor1, Borbély Gyula2, Kucska Balázs1, Kovács Gyula1 és Rónyai András1

1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Jászkiséri Halas Kft., Jászkisér

Kivonat

A hibrid csíkos sügér a Morone nemzetség két faja, a csíkos sügér (M. saxatilis) és a fehér sügér (M. chrysops) közötti keresztezés eredménye. Míg az előbbi egy nagy testtömegű (akár 20-30 kg), főként kevert vízben élő, és akvakultúrás körülmények között nehezen tartható hal, addig az utóbbi egy viszonylag kisméretű (1,5-2 kg), édesvízi, a mesterséges viszonyokat jobban tűrő faj. A hibridben a két sügérféle kedvező tulajdonságai ötvöződtek egy gyors növekedésű, stressz-toleráns, kiváló húsminőségű halat eredményezve, amely horgászati és étkezési szempontból egyaránt ígéretes célpontja lehet az édesvízi haltermelésnek hazánkban is.

Az USA-ban már az 1980-as évek végétől kezdve sikeresen tenyésztik, jelenleg évente kb. 5000 tonna hibrid csíkos sügeret állítanak elő és értékesítenek. Ezen kívül jelentős termelőnek számít még Izrael és Olaszország, de mexikói és német haltermelők is foglalkoznak vele. A FAO 2007-es adatai szerint a piaci értéke kilónként 5-8 $ között mozog.

2008.06.02-án 5000 db, 4 hetes, 0,5 g átlagtömegű, korábban tápra szoktatott hibrid csíkos sügér érkezett Izraelből. A HAKI recirkulációs üzemében lettek elhelyezve egy 1,5 m3 űrtartalmú kádban, ellenőrzött feltételek mellett.  Takarmányozásukat Perla larva proactive 5.0 (0,2-0,4 mm, 62% fehérjetartalom) típusú táppal kezdtük, majd a nevelés folyamán végig ezt a típusú tápot alkalmaztuk a szemcseméret fokozatos növelése mellett. Kezdetben az összes testtömeg 7 %-a volt a felkínált mennyiség, amelyet fokozatosan 1,5 % -ra csökkenttettünk. 12 hetes korukban az állomány túlnyomó része kihelyezésre került a Jászkiséri Halas kft. „tó a tóban” típusú rendszerébe, míg egy kisebb mennyiség (500 db) nevelését a recirkulációs rendszerben folytattuk. A halakat növekedésük során két alkalommal méret szerint két, majd három csoportra osztottuk. Az egyes időszakokra csoportonként kiszámítottuk a fajlagos növekedést (SGR) és a takarmányhasznosítást (FCR).  A sügerek testtömegét 25 hetes korukig hetente, majd ezt követően kéthetente mértük. Az esetlegesen felmerülő fertőzések elkerülése érdekében heti egy alkalommal 8 ppt koncentrációjú sóoldatban fürdettük őket. A nevelés során a recirkulációs víz hőmérséklete 19-24°C között mozgott. Az intenzív rendszerben nevelt halak testtömege 11 hónapos korukra átlagosan elérte a 260 g-ot.

A ”tó a tóban” rendszer 30 m3-es medencéjébe kihelyezett, 17 g átlagtömegű, 12 hetes sügerek az etetési időszak végére (október közepe) átlagosan 67 g-os egyedi tömeget értek el. A 10 hetes időszakban (ld. táblázat) heti próbaméréseket végeztünk, melyek alapján kiszámítottuk a takarmány-együtthatót (FCR) és a fajlagos egyedi növekedést (SGR). A medencében a vízátfolyás mértéke 30 m3/óra volt, melyben az oxigéntelítettséget és a főbb vízkémiai paramétereket folyamatosan ellenőriztük. 

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.