
A csuka (Esox lucius) előnevelése megvilágított ketrecekben
Kucska Balázs, Feledi Tibor, Kovács Gyula és Rónyai András
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A gazdaságilag értékes ragadozó halak állományának fejlesztése kiemelt fontossággal bír napjainkban, mely hozzájárul a halászati ágazat jövedelem termelő képességének javításához. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet a csuka intenzív nevelésének kutatása mellett a hagyományos tógazdasági tenyésztés-technológiájának fejlesztésével is foglalkozik.
Egy olyan hazánkban még ismeretlen eljárást kívánunk bemutatni, melyet világszerte számos halfajnál (Coregonidae, Percidae, Esocidae stb..) sikeresen alkalmaznak. A módszer lényege, hogy az ivadék táplálékául szolgáló plankton-szervezetek pozitív fototaxisát kihasználva fényforrással ellátott tavi ketrecekben végezik az előnevelését. Előnye, hogy minimális élőmunkával (plankton gyűjtés, trágyázás és lehalászás nélkül) költség-hatékonyan végezhető az előnevelés.
Kísérletünkben négy darab egyenként fél köbméteres szúnyoghálóketrecbe 500 illetve 1000 darab 15,4 mm átlaghosszú, 0,021g átlagsúlyú csukaivadékot helyeztünk ki. A ketreceket 60 wattos izzókkal (25 cm-re a víz alá süllyesztve) világítottuk meg 19:30 és 6:30 között. A tavi ketrecben és a tóban lévő plankton mennyiségét 11 órakor és 23 órakor vizsgáltuk. A ketreces előnevelés 12 napig tartott. Az 500 hallal népesített ketrecben nagyobb testtömeget és testhosszúságot értek el az ivadékok. Az 1000 hallal népesített ketrecben kisebb átlaghosszt és átlagtömeget értek el a csukák nagyobb szétnövés mellett (1. táblázat).
A nagyobb szétnövés és a kisebb megmaradás a már ebben az életkorban is fellépő kannibalizmus megjelenésére utal. A fentiek elmondhatjuk, hogy a megvilágított ketreces előnevelés megfelelő alternatívája lehet a hagyományos medencés vagy kis tavas előnevelésnek.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.