2007-2008. évi halélettani monitoring vizsgálatok a Dunántúlon
Báskay Imre1, Dobó Zoltán1, Repkényi Zoltán1 és Solymosné Majzik Etelka2
1Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Vízélettani Laboratórium, Gödöllő
2Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Analitikai Laboratórium, Velence
Kivonat
A '70-es évek közepén a Vízélettani Laboratórium integrálása a növényvédelmi szakigazgatásba elsősorban a korábbi évek balatoni halpusztulásainak volt köszönhető, melyekben az akkori rovarirtó szerek is szerepet játszottak. Ezért kisebb megszakításokkal évtizedek óta vizsgáljuk a Balatont a vegetációs időszakban 4-5 hetes gyakorisággal. 5 balatoni és 5 balatoni befolyónak vizsgáljuk a legfontosabb fizikai-kémiai paramétereit ill. a planktonikus algaflóra alakulását, az esetleges halelhullás okát, amit befolyásolhat növényvédő szer jelenléte is. 2008-ban erre vonatkozóan a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (FMMgSZH) Analitikai Laboratóriuma 3-3 balatoni vízmintából szermaradék vizsgálatot is végzett. Egyéb dunántúli élővizek szermaradék analitikai vizsgálatai is folynak évek óta, amelyekbe algológiai vizsgálattal kapcsolódtunk be, tekintettel, hogy az alkalmanként kimutatható növényvédő szer hatóanyagok döntően herbicidek.
A vizsgálatok alapján sem a szórványos halpusztulások, sem az algaprodukciók tekintetében növényvédő szer közvetlen hatása nem volt megállapítható, annak ellenére, hogy számos dunántúli folyóvízben nemegyszer több hatóanyag is kimutatható volt. Ezek azonban többnyire csak a hatásos koncentrációjuk töredékében voltak jelen. Így az algaszám időszakonkénti ill. éves változásait a hidrometeorológiai tényezők, a növényi tápanyagok jelenléte befolyásolta elsősorban. Mégis figyelmet érdemel a cianobaktériumok (kékalgák) gyakrabban kialakuló magas részaránya, amelyben – melegkedvelők lévén – fontos szerepet játszik az utóbbi évek magasabb vízhőmérséklete is, de nem kizárható, hogy a nyomnyi mennyiségben előforduló gyomirtó szerek jelenléte is közrejátszhat az algabiomassza kedvezőtlenné válásában, amely akár oxigénhiány, akár algatoxin révén halpusztulásban is megnyilvánulhat.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
