Vidrapopulációk genetikai struktúrája két hazai halastórendszeren

Lanszki József1, Hidas András2, Szentes Katalin2, Révay Tamás2, Lehoczky István3, Steven Weiss4, Jeney Zsigmond3 és Molnár Tamás1

1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Halászati Tanszékcsoport, 7400 Kaposvár, Guba S. út 40.
2Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Genetikai Laboratórium, 2103 Gödöllő, Isaszegi út 200.
3Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Halbiológiai Osztály, 5541 Szarvas, Pf. 47.
4Karl-Franzens University Graz, Institute of Zoology, 8010 Graz, Universitätsplatz 2, Austria.

Kivonat

A rejtőzködő életmódú vidra (Lutra lutra) állománysűrűsége és genetikai struktúrája, ivari összetétele halastavakon alig ismert. Vizsgálatunk célja volt meghatározni ezen tulajdonságokat két területen, a Fonói halastavon (kb. 30 ha) és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Dávodi halastórendszerén (83 ha, extenzívebb haltermelés). A két éves vizsgálatot standard útvonalakon, havonként gyűjtött friss vidraürülékekből (a vidra bélhámsejtjeiből) végeztük. Kilenc mikroszatellit lókusz vizsgálata alapján területenként összesen 18, illetve 15 különböző vidra egyedet azonosítottunk. Az allélek száma 47 volt, mindkét területen a hímek domináltak. A Fonói területen minden egyedet csak egyszer azonosítottunk, melyek többsége migráló lehetett, míg a Boronka-melléki területen a vidrákat két családba lehetett sorolni, mellettük néhány migráló egyeddel. Az extenzívebb haltermelésű területen a vidrasűrűség lényegesen kisebb volt (Fonó: 4,6 vidra/100 ha vizes élőhely, Boronka: 1,8 vidra/100 ha vizes élőhely).

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.