RIZSFÖLDI HALNEVELÉS – HATÉKONY ÉS KÖRNYEZETBARÁT VÉDEKEZÉS A RIZS ROVARKÁRTEVŐI ELLEN
† Szító András1, Jancsó Mihály1, Izsó Lajos2, Váradi László1, Rónyai András1
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Biocsárda Kft., Csárdaszállás
Kivonat
A mezőgazdaságtól napjainkban már nem csak a mennyiségi termelést várjuk el, hanem az új kritériumok között kiemelten érvényesülnek az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szempontok is.
A hazai rizsvetéseket különösen a tenyészidőszak elején fenyegetik a különböző ízeltlábú kártevők, a legveszélyesebb a pajzsos levéllábú rák (Triops cancriformis), a rizsszúnyog (Cricotopus bicinctus) és a rizslégy (Hydrellia griseola). Ellenük hatékony védekezési lehetőség az árasztóvíz csökkentése, de ekkor a rizstermesztő gazda a gyomok ellen veszíthet el egy fontos eszközt. A vegyszermentes, biológiai védekezés leghatékonyabban halakkal oldható meg.
A magyarországi rizstermesztés története során előbb az árasztóvízzel véletlenül a rizstelepekre bejutott halak töltötték be ezt a szerepet, majd a ponty ivadékok tudatos telepítésével küzdöttek a kártevők ellen. A ponty ivadék nevelése a rizstermesztés technológiájába jól beilleszthető, de a vegyszeres védekezés elterjedése után jelentősége csökkent. Az egészséges élelmiszerek iránti igény növekedésével azonban újra előtérbe került.
Az újabb vizsgálatok alapján a rizsföldeken rendelkezésre álló táplálékbázis hatékonyabb kihasználása és a levél- és gyökérkártevők szélesebb spektruma elleni védekezés érdekében több, eltérő táplálkozási jellemzőkkel bíró halfaj együttes telepítése ajánlott.
Kísérleteink során legalább egy hónapos ponty (Cyprinus carpio), lesőharcsa (Silurus galnis) és jászkeszeg (Leuciscus idus) ivadékokat helyeztünk ki különböző népesítési szerkezetben és sűrűségben. A legjobb eredményeket a kártevőkkel szemben a hektáronként kihelyezett 1000db jászkeszeg, 1000db ponty és 500db harcsa ivadékkal kaptuk.
A halak jelenléte jelentősen befolyásolja az üledékfauna egyéb tagjainak biomassza mennyiségi változásait is. A kísérleti táblákon a halak kihelyezése előtti 314-389g/m2 értékekről a telepítés utáni első héten az eredeti mennyiség 68-71%-a, míg a negyedik hét után a 9-10%-a volt kimutatható, miközben a kontroll táblákon csak kisebb ingadozásokat tapasztaltunk. A kihelyezett ivadékok megfelelő táplálékbázist találnak a rizsföldeken, mely biztosítja, hogy további nevelésre is alkalmas egyedeket fogjunk vissza a tenyészidőszak végén.
A vizsgálatok az NKTH (BHRVBJ05 projekt) pénzügyi támogatásával folytak.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.