Pontyok takarmányozásának és húsminőségének összehasonlítása különböző tógazdaságokból-, illetve egy ketreces kísérletből származó minták analizálásával

Trenovszki Magdolna1, Hegyi Árpád1, Lugasi Andrea2, Kertészné Lebovics Vera2, Müller Tamás1, Szabó Tamás1, Urbányi Béla1, Horváth László1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2OÉTI Élelmiszer-kémiai Analitikai Főosztály, Budapest

Kivonat

Hazánk az egy főre eső halhús-fogyasztásában Európában az utolsó helyen áll. A halászati ágazat és a hazai orvostársadalom jelentős erőfeszítéseket tesz a helyzet megváltoztatásáért. A haltermelés egyik legégetőbb kérdése, hogy a fenti cél elérése érdekében ne csak az elfogyasztott tengeri halhús mennyiség növekedjen, hanem, hogy minél kedvezőbb összetételű, Magyarországon megtermelt halhússal lehessen kielégíteni a fogyasztókat. Az általunk végzett kísérletekkel ezt a munkát kívántuk megalapozni. Az első kísérlet során hazai haltermelésből származó, különböző takarmányozási technológiával előállított tógazdasági pontyok húsának kémiai és fizikai paramétereit elemeztük. A második kísérletben a repcealapú takarmány hatását vetettük össze a hazai termelésben általánosan alkalmazott búzával. A szakirodalom szerint ugyanis a repce kedvező hatású, jelentős mennyiségben tartalmaz egyszeresen telítetlen zsírsavakat, antioxidáns hatása van és jobb lipidperoxidációs értékekkel rendelkezik.

Első kísérletünk során öt vezető magyar halgazdaság pontyállományát vizsgáltuk meg 2006-ban. A kísérleti tógazdaságok takarmányozás-technológiája többnyire gabonaalapú (kukorica, búza, árpa) volt. A tógazdaságok vizsgálatánál a különböző termelési technológiával előállított halhúsok zsírtartalma és zsírsavösszetétele 95%-os szignifikancia szint mellett eltér egymástól. Jelentősen különbözött a többszörösen telítetlen, azon belül is az n-3-as zsírsavak értéke egyes gazdaságok halainál. Minél több gabonatakarmányt etettek, annál több nem kívánt telített zsírsavat találtunk a halfilében. Minél extenzívebb technológiát alkalmaztak és minél több természetesebb táplálékot ettek a halak, annál magasabb volt a többszörösen telítetlen, azaz az omega-3 zsírsavak mennyisége, mint például a táplálkozás-élettani szempontból fontos alfa-linolénsav értéke.

A második kísérlet a Halgazdálkodási Tanszék 77m3-es tavában történt 2007 nyarán, 6 db 0,75m3 ketrecben 15-15 halat etettünk 42 napig. Három ketrecet 98% búzával és 2% szúnyoglárvával, míg három ketrecet 49% búzával, 49% repcével és 2% szúnyoglárvával etettünk. A heti mintavételek során a testtömegszázalék alapján számítottuk ki a napi adagokat. Mindkét kísérlet halaiból mintát vettünk, amit az OÉTI Élelmiszer-kémiai Analitikai Főosztályán analizáltuk. A vizsgálatok a zsírsavösszetételre, a zsírtartalomra, a malondialdehid- és dién mennyiségre, valamint a mikroelem-tartalomra vonatkoztak. A második kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a kiindulási zsírtartalom (a kísérlet 0. napján vett minták) szignifikánsan alacsonyabb, mint a búzával és a repcével etetett halaké. A zsírsavanalízis eredményei szerint a kontroll halak kimutathatóan magasabb omega-3 zsírsavat tartalmaznak, mint a kísérlet végén begyűjtött minták. Ebből arra következtettünk, hogy a túlzott gabonatakarmányozásnak az a veszélye, hogy a fölöslegben adott takarmány esetén a keményítő lebontás-zsírsav építés folyamatában nagyobb arányú lesz az értéktelenebb telített zsírsavak részaránya.

A természetes táplálék, például a szúnyoglárva, plankton, amik hosszú láncú omega-3 olajokat képesek előállítani, megfelelő táplálékot jelentenek. Míg a több mennyiségű mesterséges táplálék (kukorica, búza és árpa) feletetése a keményítő lebontás-zsírsav építés folyamat során nagyobb arányú, értéktelenebb telített zsírsavakat, rosszabb immunállapotot és elzsírosodást eredményez. Ezért a minél kedvezőbb összetétel elérésének egyik legkézenfekvőbb megoldása a halak takarmányozástechnológiájának mind okszerűbb átalakítása.

 

Programajánló

2020. szeptember 23., szerda - 2020. szeptember 24., csütörtök
Helyszín: NAIK - Halászati Kutatóintézet (HAKI) 5540 Szarvas Anna-liget utca 35.