KÜLÖNBÖZŐ TOKFÉLÉK TAKARMÁNYOZÁSÁNAK ÉS NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA
Káldy Jenő
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Kivonat
Az utóbbi években a tokfélék állománya lényegesen lecsökkent. Ennek a csökkenésnek okai elsősorban a folyók szennyezettsége, az ívóhelyek eltűnése, a túlhalászat, valamint a vándorlást akadályozó építmények. Ám, a tokfélék értékes húsa, valamint értékes ikrájuk ráirányították a tenyésztők figyelmét a tokfélék mesterséges tartási és tenyésztési módszereinek kidolgozására. Magyarországon, földrajzi helyzetéből adódóan, kiválóak a lehetőségek a toktenyésztésre.
A két vizsgált faj a vágótok (Acipenser gueldenstaedti) és a szibériai tok (Acipenser baeri) volt. A halakat különböző méretű medencékben, temperált, 18-22 oC-os vízben és recirkulációs rendszerben tartottuk. A telepen szakaszosan etettük a halakat 2-3 óránként, kezdetben tubifexszel, majd az 56. naptól speciális toktáppal testtömegüknek megfelelő mennyiségben, melynek fehérjetartalma 58% volt.
A vizsgálat 105 napig tartott, és a stressz hatásainak minimalizálása érdekében hetente mértük meg a halakat. Vizsgáltuk a halak testhossz és testsúly gyarapodását, mindkét faj egyedeinél. A vizsgálat során a nemeket nem különítettük el.
A vizsgálatokat 150-150 darab hallal végeztük. A testsúlyt digitális mérleggel mértük. A kísérlet alapadataiból és a tápok kémiai összetételéből meghatároztuk a fajlagos napi növekedést (SGR), illetve a takarmány együtthatót (FGR). Az eredmények statisztikai összehasonlításához t-próbát használtuk.
A vizsgálat végére kiderült, hogy a szibériai tok kezdeti növekedése gyorsabb, mint a vágótoknak, így áruhal termelésre a szibériai tok az alkalmasabb.
Az adatok összehasonlítása után megállapítható, hogy a szibériai tok takarmányhasznosítása jobb, mint a vágótoknak, bár mi nem használtuk ki a halak maximális növekedését.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.