Különböző olajok hatása az afrikai harcsa és a nílusi tilápia növekedésére és húsminőségére

Biró Janka1, Molnár Eszter2, Szatmári László2, Hancz Csaba1

1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
2Nyugat-Magyarországi Egyetem, MÉK, Mosonmagyaróvár

Kivonat

A funkcionális élelmiszerek előállításának lehetősége az akvakultúrán belül az intenzív rendszerekben is adott. A Kaposvári Egyetem Hallaboratóriumában egy GAK pályázat keretében vizsgáltuk halolaj és kétféle növényi olaj-kiegészítést tartalmazó kísérleti tápok hatását az afrikai harcsa és a nílusi tilápia állományok termelési és húsminőségi mutatóira. A halakat 1 m3 térfogatú kádakból álló recirkulációs rendszerben helyeztük el. Kezelésenként 2-2 ill. 3-3 kádat állítottunk be, a kádakba 60-65 (afrikai harcsa) ill. 10-12 (tilápia) kg halat telepítettünk. A halakat étvágy szerint, naponta többször etettük a 48 ill. 37-39% nyersfehérjét és 12-14 ill. 10-12% nyerszsírt tartalmazó tápokkal. Az értékelést egy- és kéttényezős varianciaanalízissel végeztük.

A főbb termelési mutatókat vizsgálva megállapítottuk, hogy azokra a különböző tápok olajtartalmának hatása általában nem volt szignifikáns. Az afrikai harcsa növekedése a gyakorlati termelésben elvárható szinten alakult, míg a nílusi tilápiánál a megmaradás és a takarmányértékesítése jónak mondható (átlagosan 92% ill. 1,95 kg/kg), viszont a növekedés a várakozásoktól elmaradt (S.G.R.= 0,7%/nap). A halak végző testtömegében, a filé súlyában és a filé arányában nem találtunk szignifikáns eltérést az egyes kezelések között. A csepegési és a főzési veszteség esetében a kezelések között nem, a vágás időpontjában (0., 3., 6. hét) viszont tapasztalatunk szignifikáns eltérést (P<0,05). Ennek valószínű oka, hogy az izomsejt membrán permeabilitása és a sejt víztartó képessége három hét alatt átmenetileg megváltozik az olaj-kiegészítés hatására, a hathetes etetési kísérlet végére azonban az a kontroll, azaz a kiindulási értékhez hasonló szintre áll vissza.

Tilápiánál a hathetes kezelést követően az EPA és DHA részarány nem növekedett, sőt egyes esetekben csökkent a kontroll (induló) állomány értékeihez viszonyítva. A sügérfélék szöveteiben történő esszenciális zsírsav beépülés jóval szerényebb volt, összehasonlítva a hasonló módon takarmányozott afrikai harcsával.

A takarmányeredetű zsírsavak beépülése négy hét után a főbb zsírsavak esetében megfelelő pontossággal becsülhető, elsősorban azon esetekben, ahol a kezelést megelőző és a kísérleti takarmány zsírsavprofilja markánsan eltér. A beépülési kinetika becslési módszertanának (ún. zsírsav kihígulási modell) pontosítása azért fontos, mert ennek alkalmazásával előre megadott irányokban (pl. kardioprotektív céllal) is módosítható a halfilé zsírsavprofilja.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.