Különböző olajok hatása az afrikai harcsa és a nílusi tilápia növekedésére és húsminőségére
Biró Janka1, Molnár Eszter2, Szatmári László2, Hancz Csaba1
1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
2Nyugat-Magyarországi Egyetem, MÉK, Mosonmagyaróvár
Kivonat
A funkcionális élelmiszerek előállításának lehetősége az akvakultúrán belül az intenzív rendszerekben is adott. A Kaposvári Egyetem Hallaboratóriumában egy GAK pályázat keretében vizsgáltuk halolaj és kétféle növényi olaj-kiegészítést tartalmazó kísérleti tápok hatását az afrikai harcsa és a nílusi tilápia állományok termelési és húsminőségi mutatóira. A halakat
A főbb termelési mutatókat vizsgálva megállapítottuk, hogy azokra a különböző tápok olajtartalmának hatása általában nem volt szignifikáns. Az afrikai harcsa növekedése a gyakorlati termelésben elvárható szinten alakult, míg a nílusi tilápiánál a megmaradás és a takarmányértékesítése jónak mondható (átlagosan 92% ill. 1,95 kg/kg), viszont a növekedés a várakozásoktól elmaradt (S.G.R.= 0,7%/nap). A halak végző testtömegében, a filé súlyában és a filé arányában nem találtunk szignifikáns eltérést az egyes kezelések között. A csepegési és a főzési veszteség esetében a kezelések között nem, a vágás időpontjában (0., 3., 6. hét) viszont tapasztalatunk szignifikáns eltérést (P<0,05). Ennek valószínű oka, hogy az izomsejt membrán permeabilitása és a sejt víztartó képessége három hét alatt átmenetileg megváltozik az olaj-kiegészítés hatására, a hathetes etetési kísérlet végére azonban az a kontroll, azaz a kiindulási értékhez hasonló szintre áll vissza.
Tilápiánál a hathetes kezelést követően az EPA és DHA részarány nem növekedett, sőt egyes esetekben csökkent a kontroll (induló) állomány értékeihez viszonyítva. A sügérfélék szöveteiben történő esszenciális zsírsav beépülés jóval szerényebb volt, összehasonlítva a hasonló módon takarmányozott afrikai harcsával.
A takarmányeredetű zsírsavak beépülése négy hét után a főbb zsírsavak esetében megfelelő pontossággal becsülhető, elsősorban azon esetekben, ahol a kezelést megelőző és a kísérleti takarmány zsírsavprofilja markánsan eltér. A beépülési kinetika becslési módszertanának (ún. zsírsav kihígulási modell) pontosítása azért fontos, mert ennek alkalmazásával előre megadott irányokban (pl. kardioprotektív céllal) is módosítható a halfilé zsírsavprofilja.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
