Kősüllő (Stizostedion volgense G.) intenzív nevelése eltérő zsírforrásokat tartalmazó haltápok etetése mellett
Szabó Gergely1, Molnár Tamás1, Müller Tamás2, Hancz Csaba1
1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Sertés- és Kisállattenyésztési Tanszék
2SZIE, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék
Kivonat
A kősüllő, a süllő közeli rokon faja, őshonos halfajunk. Bár növekedési erélye elmarad a süllőétől, húsa kitűnő minőségű, nagyobb testű rokonáéval egyező értékű. Gazdasági jelentősége nem számottevő, viszont nagyobb környezeti tűrőképessége miatt olyan vízterületek is hasznosíthatók vele, melyek a fogassüllő által nem népesíthetők. Állománya az utóbbi években jelentősen csökkent, a sebezhető fajok között tartják számon Európában. A faj iránti érdeklődés nőtt, miután felmerült a süllővel való hibridizáltatásának lehetősége, valamint megállapítást nyert, hogy takarmánykeverékekre könnyebben átszoktatható, mint a süllő. Kísérletünkben célunk volt a kősüllő növekedésének, takarmányértékesítésének, testösszetételének, a filé zsírsavösszetételének vizsgálata eltérő növényi olajakat tartalmazó takarmányok etetése mellett.
A 42 napos kísérletben összesen 63 kősüllőt telepítettünk recirkulációs szisztémában üzemelő akváriumokba (7 hal/akvárium, 3,9 g/liter). A halak induló, átlagos testtömege a kísérlet megkezdésekor 35,80±
A kísérletben egy 6 %-os nyerszsír-tartalmú alaptápot háromféle növényi olajjal, szója (SO), repce (RO), napraforgó (NO), további 6 %-kal egészítettünk ki. A kősüllőknek a pelletált haltápokat napi egy alkalommal, étvágy szerint kínáltuk fel. A vizsgálat elején és végén tömeg és hosszmérést végeztünk, a takarmányfogyasztást naponta rögzítettük. A kísérlet végén kezelésenként 3-3 halat kémiai analízis céljából laborba küldtünk. Kontrollként (C) 3 darab halat a vizsgálat megkezdése előtt kiírtottunk, és a vizsgálat végéig mélyhűtve tároltuk.
A kősüllő a növényi olajjal kiegészített takarmányokat elfogyasztotta. A növekedési és takarmányhasznosítási paraméterek tekintetében a kezelések átlagaiban nem találtunk szignifikáns eltéréseket. A takarmányértékesítés mindhárom kezelés esetében kedvezően alakult (RO=0,97±0,04 g/g; NO=1,15±0,36 g/g; SO=1,01±0,08g/g). A teljes testösszetétel tekintetében a zsírtartalomban tapasztaltunk szignifikáns eltérést a napraforgó olajos (NO=5,20±0,51 g/100g) és a kiindulási (C=3,14±1,12 g/100g) csoportok átlagai között. A filé zsírsavösszetétele az előzetes várakozásoknak megfelelően, a takarmányban lévő olajféleség zsírsavprofiljának hatására változott.
A vizsgálat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA D048498) támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
