Echográfiás vizsgálatok alkalmazásának lehetősége a haltenyésztésben

Kotrik László1, Lefler Kinga Katalin1, Hetyey Csaba2, Hegyi Árpád1, Gál János3, Urbányi Béla1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Szent István Egyetem, Állatorvos-Tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék és Klinika, Budapest
3Szent István Egyetem, Állatorvos-Tudományi Kar, Korbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék, Budapest

Kivonat

Az elmúlt években a különböző céllal alkalmazott ultrahangos vizsgálatok a vízi szervezetekben is felhasználható in vivo diagnosztikai eszközzé váltak világszerte.

Hazánkban más gazdasági állatfajokban már széleskörben elterjedt - mint például irányított szaporodás, vemhesség vizsgálat, testösszetétel vizsgálatok, stb. -, azonban echográfiás méréseket halakon még nem végeztek. Ezek a vizsgálatok gyakorlatban is alkalmazható megoldást jelenthetnek a haltenyésztésben fellehető azon problémára, hogy az ivarokat akár a korai nevelés időszakában, akár a szaporítást megelőzően minél pontosabban elkülönítsék.

Vizsgálatunkat sikeresen alkalmaztuk a halak ivar szerinti szexálására, olyan faj esetében, mely pikkellyel nem rendelkezik. Az ivart 100%-os pontossággal tudtuk megállapítani. A gonádok méretbeni változásait az eltérő időpontokban történő vizsgálatok során az anatómiailag meghatározó szervekhez (máj, szív, belek) viszonyítjuk, valamint keresztmetszetükön átmérőt (d1, d2) is számoltunk. Vizsgálataink alkalmával a képi ultrahangot az egyedek fagyasztása után boncolásos eljárással ellenőriztük.

Az ultrahangos képeken a női gonádok szürke, szemcsés tömlőkként jelentek meg egymás mellett. A nagy, tojásdad szemcsékkel teli petefészek-tömlők az általunk vizsgált harcsáknál azonnal láthatók és kivehetők. Az ivarérett tejes egyed heréi azonban jóval kisebbek voltak, felismerésükhöz már némi gyakorlatra is szükségünk volt. Kétlebenyes szerkezetük azonban láthatóan elvált a többi szerv echográfiás képétől.

Mesterséges szaporítása előtt a petefészkek üregében a szemcsézettséget a hidratálódott, érett petesejtek jelenléte adta. Ekkor a női gonádokban a fejletlenebb, II. stádiumban lévő stádiumú sejtekből csak kevés volt jelen.

A petefészek morfológiája, a leszaporítást követően, durva szövetűvé vált, denzitása megváltozott, az ultrahangos képeken ürege sötét foltokkal volt teli. A fekete terület nem más, mint az ívást követően petefészkekben maradt ovariális folyadék. A fejést követően megkezdődött a petefészkek regenerálódása. Az atretikus stádiumban lévő sejtek megjelentek, és a petefészekben maradt, már túlérett, posztvitellogenezis stádiumában lévő oocytákban megkezdődtek a regressziós folyamatok.

További céljaink között szerepel a mobil ultrahangos készülék használatának bevezetése, más fajokon való alkalmazhatóságának feltárása. Terveink között szerepel márnán, kecsegén, szürkeharcsán, valamint különböző tokféléken elvégezni a vizsgálatokat. A petesejtek érésének folyamatos nyomonkövetésére még több vizsgálatra van szükség, de jövőbeni céljaink között szerepel a teljes ivari ciklus feltérképezése szonográfiás módszerekkel.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.