Az élőbevonat szerepe a tavi haltermelésben
Kosáros Tünde1,2, Gál Dénes1, Pekár Ferenc1, Lakatos Gyula2
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Ökológiai Tanszék, Debrecen
Kivonat
A tavi haltermelésben az élőbevonatnak legalább kettős funkciója van: csökkenti a szennyezőanyagok mennyiségét, ezáltal javítja a víz minőségét, ugyanakkor természetes haltáplálékként is szolgál. Az élőbevonat (perifiton) azoknak a szervezeteknek az együttese, amelyek a vízfenéktől eltérő anyagú, attól jól elkülöníthető víz alatti szilárd alzaton találhatók (Behning, 1924; Dussart, 1966; Lakatos, 1976). Mivel takarmányozás nélküli extenzív halastavakban a halprodukció a természetes produktivitáson alapul, az élőbevonat termelődésére alkalmas felületek létesítésével növelhető a halastavakban képződő természetes táplálék mennyisége (Kiss et al., 2004).
Egy kombinált intenzív-extenzív tavi haltermelő rendszer intenzív egységében keletkező anyagcsere-termékeket az extenzív részben az élőbevonat és a népesített halak segítségével nemcsak eltávolíthatjuk, hanem hasznosíthatjuk is. A tó-a-tóban technológia kísérleti alkalmazása során az extenzív rész hatékonyságának növelése érdekében, megnövelt felületen képződött élőbevonat mennyiségi és minőségi változásait, valamint a vízminőség alakulását vizsgáltuk. Mindhárom vizsgált kombinált rendszer intenzív részében szürke harcsa nevelése történt táp etetésével, míg az extenzív részben pontyot és tilápiát neveltünk takarmányozás nélkül. Két rendszer esetében, a tavak területével megegyező felületű (
A tavak élőbevonatának mennyiségi változásai (kg) és a nettó halhozamok (kg ha-1)
| 2007. 05. 10. – 2007. 10. 11. | 1. tó | 2. tó | 3. tó |
| Élőbevonat (kg) | kontroll | 58,5 | 58,8 |
| Hiány (kg) | 32,9 | 51,2 | |
| Lesőharcsa (Silurus glanis L.) | 3173 | 5747 | 2747 |
| Ponty (Cyprinus carpio) | 1298 | 363 | 1314 |
| Tilápia (Oreochromis niloticus L.) | 2321 | 1715 | 3022 |
| Egész rendszer | 6792 | 7825 | 7083 |
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
