A HALÁSZATI ISMERETEK, HALGAZDÁLKODÁS OKTATÁSA A DEBRECENI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

Juhász Lajos, Stündl László

Debreceni Egyetem AMTC, Debrecen

Kivonat

Az un. Bolognai rendszerű kétszintű képzési forma (alapképzés, mesterképzés) általános bevezetése az agrárképzésbe a teljes oktatási szerkezetet megváltoztatta. Új szakok kerültek bevezetésre, amelyeken belül a halászati oktatás lehetőségei is átalakultak. A hagyományos 5 éves képzésben meglévő halászati szakirány megszűnt, ennek a helyét jelenleg különböző, az egyes szakokhoz kapcsolódó tantárgyak vették át. Az országban jelenleg nincs halászati alap- és mesterszak, ami a jövő szempontjából a halászati szakemberek képzését megnehezíti.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara a halászat és akvakultúra diszciplinákat a kifutó hagyományos egyetemi képzésben az alábbiak szerint oktatja:

Graduális, nappali alapképzés: A „Haltenyésztés” c. tantárgy az agrármérnöki és a gazdasági agrármérnöki szakon 14 hetes modul keretében.

Graduális, nappali szakirányú képzés: 1990-től először Akvakultúra alternatív blokk, majd 1995-től Akvakultúra szakirány keretében évente 10-12 hallgató szerez emelt szintű ismereteket a halászat és haltenyésztés területén.

Posztgraduális, levelező halászati szakmérnök képzés: A DATE-n (jogelőd intézmény) halászati szakon 1976-tól folyik a képzés. Az 1998/1999-es tanévben nemzetközi együttműködéssel (Phare/Tempus) korszerűsítettük és EU konformmá alakítottuk képzésünket. Ebben a rendszerben az első ilyen évfolyam 2000-ben szerzett oklevelet. Azóta mintegy 60 fő végzett Debrecenben. Terveink közt szerepel a képzés angol nyelven történő indítása.

Doktori (PhD) képzés: A halászati témájú PhD képzés a „Regionális forrásokra épülő környezetbarát állattartás” című akkreditált program részeként 1994-ben indult, amely ma az „Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola” Édesvízi haltenyésztés alprogramjaként működik.

A kétszintű képzés első lépcsőjét jelentő alapképzésben (BSc) az állattenyésztő mérnökök a haltenyésztés egy féléves tárgyat hallgatják. Más szakok hallgatói az állattenyésztés tárgyon belül kapnak haltenyésztési ismereteket.

A természetvédelmi mérnök szakon bevezetésre került a halak ismerete és védelme valamint a vizes élőhelyek kezelése c. tantárgy, amely ilyen jellegű ismereteket is tartalmaz. A szakon külön halgazdálkodás tárgy is oktatásra kerül.

Az állattenyésztési mesterszakon (MSc) a halászat külön tantárgyként nem jelenik meg.

A speciális halászati képzést a képzési követelményeknek megfelelően átdolgozott halászati szakirányú továbbképzési szak jelentheti, amely programja az eddigi 4 félévről 2 félévre csökkent.

Összességében megállapítható, hogy a kétszintű képzésben a halászati oktatás lehetőségei szűkültek, amelyet csak az esetleg újabb szakirányok és tantárgyak bevezetése bővíthet.

Az oktatás-kutatás támogatásához megfelelő eszközrendszer, infrastrukturális háttér szükséges. E nélkül elképzelhetetlen a megfelelő szintű képzés, ezen belül különösen a Tudományos Diákköri munka.

1998-ban megkezdtük egy átgondolt fejlesztési koncepció kialakítását és végrehajtását, melynek célja a halászat és akvakultúra területén egy korszerű oktatási-kutatási- szaktanácsadási feladatok ellátását egyaránt lehetővé tevő technológiai bázis kiépítése. Ennek része a 2004 nyarán átadott új, korszerű halbiológiai laboratórium. A létesítmény egy 230 m2-es új épületben magában foglal egy 25 m3-es anyahalnevelő, mesterséges szaporító, ivadéknevelő és kísérleti halnevelő egységet, amely recirkulációs rendszerben üzemel. Emellett itt található egy új előadóterem és két kutatószoba is.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.