RIZSFÖLDI TENYÉSZTÉSRE ÉS A RIZS NÖVÉNYVÉDELMÉRE LEGINKÁBB ALKALMAS HALFAJOK ÉS KOROSZTÁLYOK KIVÁLASZTÁSA
Szító András1 és Izsó Lajos2
1Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
2Biocsárda Kft., Csárdaszállás
Kivonat
A projektben célként tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, lehetséges-e a rizsföldi halneveléshez újabb halfajok felhasználása.
Az e célra felhasználható halfajoknak a szélsőséges környezeti tényezők iránt tűrőképeseknek kell lenniük, mivel a sekély vízborításhoz a kultúrnövény alkotta sűrű növényzet társul.
A rizsföldi halneveléshez azonos korú, előnevelt ivadék szükséges, ezért csak azok a halfajok jöhetnek számításba, amelyek mesterséges szaporításának technológiája már ismert.
Ilyen ismérveknek a jászkeszeg felel meg, amelynek előnevelt ivadékát elsőként neveltük rizsvetéseken. Az előkísérletek alapján az ivadék a ponty és a lesőharcsa mellett megtalálta életfeltételeit és táplálékát.
Meg kellett vizsgálnunk, milyen korosztály jöhet szóba a rizsföldi halnevelésnél.
Megállapítottuk, hogy a sekély vízmélység miatt bármely halfajnak csak az előnevelt ivadéka alkalmas e célra.
Meg kellett vizsgálnunk, milyen népesítési szerkezet alkalmas a rizskártevők elleni védekezésre.
Megállapítottuk, hogy a jelenleg alkalmazott népesítési kombinációkban a nagyobb halsűrűséggel kisebb tömeggyarapodást érünk el, de növeljük a kártevők elleni hatékony küzdelem biztonságát, mert ha bármilyen okból a tenyészidő első hónapjában akár 20-30 %-os elhullás következik be, a megmaradt halmennyiség akkor is elégséges a biztonságos biológiai védekezéshez.
Háttérvizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a jelenleg alkalmazott népesítési szerkezetek és halsűrűségek alkalmasak a rizsvetések rovarkártevői elleni hatékony biológiai védekezéshez.
Háttérvizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a jelenleg alkalmazott halfaj kombinációkban alkalmazott népesítés számára a rizsvetések talajában élő gerinctelen állatok megfelelő mennyiségű táplálékbázisként szolgálnak a tenyészidő végéig. Augusztus középső harmada jelenti a táplálék lényeges megfogyatkozását, amelynek oka egyrészt a már jelentős méretű halak étvágya, másrészt a természetes táplálékot alkotó rovarok szaporodásának ciklusossága.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.