Ragadozó halfajok gametogenezisének vizsgálata

Szabó Tamás1, Lefler Kinga Katalin1, Béres Gábor1, Kucska Balázs2, Bódis Márk2, Bercsényi Miklós2, Radics Ferenc3 és Horváth László1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék, Keszthely
3Szarvas-Fish Kft., Szarvas

Kivonat

A ragadozó halak tenyésztési technológiája az utóbbi években, az intenzív száraz tápos etetés alkalmazásával sokat bővült és korszerűsödött. A harcsa mellett ma már a süllőt és a csukát is több helyen száraz tápon tartják (pl. a Pannon Egyetem két partnergazdaságában: Aranyponty Rt., Makkos és Társa Kft.). Ahhoz, hogy az intenzív módon, esetleg zárt rendszerben történő neveléshez tervezetten tudjunk tenyészanyagot biztosítani fontos, hogy pontosan ismerjük ezen ragadozó fajok ivarsejtjeinek a fejlődését – úgy a tavi környezetben, mint zárt tartásban, intenzív körülmények között.

Az intenzív környezetben nevelt szürke harcsa ikrások ivarérése és petefejlődése a 18. hónapos életkortól rendkívül intenzívvé válik. A GSI a következő 6 hónapban (kétéves korra) 0,3 %-ról közel 10,0 %-ra nő. Ekkor a petefészekben található fejlődési állapotok alapján az ikrások ivarérettnek tekinthetők.

Az előnevelt, néhány hetes süllőivadék esetében az ivart az általunk alkalmazott szövettani módszerekkel nem lehetett elkülöníteni. A tavi környezetben nevelt egynyaras süllő tejesek heréjéből készített szövettani metszeteken érett spermiumokat figyeltünk meg. Az ikrás halak petefészkéből készült metszeteken kizárólag protoplazmás fejlődési stádiumban lévő ovocitákat találunk.

Az intenzív körülmények között mesterséges tápon nevelt két hónapos csukák vizsgálata esetében az úszóhólyag alatt figyelhető meg az ivarszerv egy lapockacsont-szerű képződmény formájában, amelyet differenciálatlan osztódó sejtek alkotnak. Az ivar nem meghatározható. Az idősebb, 4 hónapos korosztály esetében a petefészek különböző méretű protoplazmás fejlődési stádiumban lévő ovocitákat tartalmazott. A herében spermatogóniumokat találtunk, de kis számban spermatocitákat is megfigyeltünk.

Az egyéves ikrások GSI értéke számottevő (tavi környezetben: 8,83±0,6 %; intenzív rendszerben: 7,9 %), de nem éri el az ivarérett ikrásokra jellemző maximális értéket (18-24 %). Feltehetően az egyéves ikrások nagy része még nem vesz részt az ívásban, ezért érett petesejtjeik a tavaszi hónapok során felszívódnak. Az egyéves tejesek GSI értéke (tartási környezettől függetlenül) megközelíti a már többször ívott tejesekét (1-2 %). A tejesek esetében ez a korosztály már ivarérettnek tekinthető és feltehetően az ívásban is részt vesznek.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.