Intenzív környezetben nevelt szürke harcsa (Silurus glanis) indukált szaporításának tapasztalatai
Borsos Ádám1, Radics Ferenc1 és Szabó Tamás2
1Szarvas-Fish Kft., Szarvas
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Kísérleteinkben intenzív környezetben nevelt szürke harcsa ikrások szaporítási lehetőségét vizsgáltuk. Az ikrásokban az ovulációt hipofízis kezeléssel indukáltuk. Az indukciót követően a kezelésre reagáló ikrások arányát és a lefejhető ikra relatív mennyiségét (PGSI) határoztuk meg. A kontroll csoportot tógazdasági körülmények között tartott szürke harcsa ikrásokból alakítottuk ki.
A kísérletet két ismétlésben végeztük el (2004 és 2005 júniusa).
Az intenzíven tartott harcsaanyák (3-4 nyaras korosztály) a Szarvas-Fish Kft. tukai halnevelő telepéről érkeztek, ahol betonmedencében nevelkedtek.
A tógazdasági körülmények között tartott anyahalakat (hatnyaras, vagy annál idősebb korosztály) a rákóczifalvai Sil-Tok Kft. biztosította. Tartásuk egész éven át telelőkben történt, bő vízátfolyás mellett. A tenyészharcsák évente szükséges táplálékhal-mennyisége a harcsaállomány mennyiségének 3-5-szöröse volt.
Az eltérő környezetből származó halak mindkét kísérletben jól reagáltak a kezelésre. A csoportokra jellemző beérési százalék tekintetében nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Az intenzív környezetben nevelt halakra jellemző PGSI (átlag±szórás %) mindkét kísérleti évben szignifikánsan magasabb volt, mint a tavi harcsáké (2004: 18,03±2,47 vs. 6,58±2,06; 2005: 19,63±2,33 vs. 10,67±1,31). Az értékek nem csak a tavi harcsák eredményeihez képest kiemelkedők, hanem a fajra jellemző (ívást megelőző) gonado-szomatikus indexhez (GSI) viszonyítva is. Az ismert GSI értékeket (10-12 %) természetesvízi vagy tógazdasági halak esetében határozták meg. Elképzelhető, hogy a természetes élőhely vagy mesterséges tavi környezet nem minden esetben biztosítja azokat a feltételeket, amelyek a halfajban rejlő biológiai potenciál kibontakozását lehetővé tennék. Az intenzív tartás során egyenletesen magas tartási hőmérséklet, valamint a mesterséges, étvágy szerinti takarmányozás feltételezhetően nagyobb ikraprodukciót eredményez.
Kísérleteink eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a harcsa ikrások intenzív környezetben történő nevelésével és felkészítésével jelentősen növelhető az indukált harcsaszaporítás hatékonysága. Az egyenletesen magas tartási hőmérséklet, valamint a rendszeres és kielégítő takarmányozás magas és kiegyenlített ikraprodukciót eredményez.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.