A ponty és pontyfélék leggyakoribb bőrelváltozásai hazánkban harminc év megfigyelései alapján
Csaba György, Láng Mária és Gonda Eszter
MgSzHK Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Budapest
Kivonat
A pontyfélék bőrén létrejövő elváltozások kiváltó okai lehetnek: nem fertőző és fertőző eredetűek. A nem fertőző eredetű, leggyakrabban környezeti eredetű kórok, pl. a mechanikai behatás okozta sérülés, nem kellően kíméletes bánásmód, továbbá ragadozók (főleg madarak) kártétele. Takarmányozási eredetű bőrelváltozást (ún. takarmánykiütést) leggyakrabban romlott takarmány és nem ritkán hirtelen takarmányváltoztatás okozhat. Bőrelváltozást kémiai eredetű környezeti ártalom (vízszennyezés) is előidézhet.
A fertőző eredetű bőrmegbetegedések kialakításában vírusok, baktériumok, gombák és paraziták egyaránt résztvesznek, sőt egymással kölcsönhatásban is alakíthatják a kültakaró elváltozásait.
Bőrelváltozás figyelhető meg a pontyok vírus okozta betegségeiben is: pontyhimlő, a legrégebben (Gessner 1563) ismert pontybetegség (kórokozó a ponty herpesz vírus /CHV1/). Viaszcseppekre emlékeztető hámszaporulat figyelhető meg testszerte (a fejen, a test oldalán, az úszókon egyaránt). A pontyfélék tavaszi viraemiája (kórokozó: SVCV): a hasi terime megváltozása és bőrvérzések is jellemzik e vírus okozta bántalmat.
Bőrelváltozással járó baktérium okozta betegségek:
Flavobacteriosis (columnaris betegség): a kórokozó a Flavobacterium columnare gyapotszerű felrakódásokat idéz elő a ponty bőrén.
Fekélyes bőrgyulladás (erythrodermatitis, korábban idült hasvízkór): a betegség kóroktanában fő szerepet játszó atipikus Aeromonas salmonicida iránt fogékony az ezüstkárász és a busa is. Az utóbbi halfajon a fekélyképződés főként a faroknyélen jelentkezik és jellegzetes pikkelyvesztéssel jár.
A busák Pseudomonas fluorescens okozta szeptikémiáját sajátos lokalizációjú vérzések jellemzik.
Bőrelváltozással járó bizonytalan rendszertani helyű kórokozók (legvalószínűbben gombák) okozta betegségek: a pontyok téli bőrelváltozása, amit Traustrochytriaceae családba tartozó tengeri gombafajokkal rokon organizmus idéz elő. E betegség a túlhűlt telelőkben hámproliferációval, bőrelhalással és jelentős elhullásokkal járó telelői betegség. A ponty bőr dermocystidiosisa hazánkban főleg május hónapban jelentkezik: a bőrön, valamint úszókon okoz borsónyi nagyságú göböket. Előidézője a Dermocystidium koi (syn. D. erschowi).
Bőrelváltozással járó gomba okozta betegség: a halpenész (saprolegniosis) megjelenésében nem különbözik a más halfajokon is megfigyelhető azonos kóroktanú elváltozásoktól.
A kültakarón élősködő különböző paraziták (Ichthyophthiriius, Telohanellus, Argulus, Lernaea, Tracheliastes, Philometra, Piscicola) okozta elváltozások megkülönböztetése szabad szemmel is lehetséges.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.