A KÍNAI RAZBÓRA (PSEUDORASBORA PARVA S.) TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A BABATI I-ES TÓBAN
Kovács Róbert, Csorbai Balázs és Horváth László
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A kínai razbóra (Pseudorasbora parva) az 1960-as években került be hazánkba az Ázsiában honos kultúrfajokkal (busafajok, amur) együtt. Itthon először 1963-ban észlelték megjelenését a paksi halgazdaságban, tömeges invázióját Biharugrán tapasztalták 1967-ben. A 70-es évektől rohamos ütemben hódította meg az egész országot, így napjainkra az összes lassúfolyású és állóvízben közönséges hallá vált.
Mivel a razbóra táplálékkonkurenciát jelent gazdasági halfajaink számára, valamint bizonyítottan elfogyasztják más fajok ivadékait a táplálékban szűkös időszakokban, ezért igen fontosnak tartottuk, hogy minél többet tudjunk meg a faj biológiájáról és ezen belül is területhasználati szokásairól. Vizsgálatunk elsősorban erre, ezen belül is a halak különböző vízi életterekben való elhelyezkedésére vonatkozott, a jelenséget különböző napszakokban vizsgáltuk.
A területhasználat vizsgálatára csapdák kihelyezése bizonyult a legmegfelelőbbnek, számos előkísérlet eredményeként (melyek az expozíciós időre, valamint a csapda méreteinek kialakítására vonatkoztak) sikerült elkészíteni egy nem szelektív varsát. A varsába a vizsgálatok során egységnyi mennyiségű csalogató anyagot helyeztünk el.
A varsákat a Babati I-es tó hossztengelyére merőlegesen helyeztük ki 5 vonalban. Minden vonal mentén egy csapda közvetlenül a part mellé, egyet a parttól kb. 10-15 méter távolságra vízközé, egyet pedig a tó hossztengelyének vonalában a fenék fölé 15-20 cm-re. A csapdák kihelyezése 4 napszakban történt, reggel 6 órakor, délben, délután 6 órakor és éjfélkor. Az expozíciós idő minden esetben 60 perc volt. Kiemeléskor megmértük a víz oxigén koncentrációját, oxigén telítettségét és hőmérsékletét. Ezen túl minden fogott razbóra testhossza is lemérésre került.
Eredményeink alapján megállapítható, hogy a razbórák a vizsgálatok idején a parttól mért 10-15 méterre vízközt tartózkodtak a legnagyobb tömegben. Megállapítottuk továbbá, hogy az oxigén telítettség és a fogott halak száma között nincs statisztikailag igazolható összefüggés.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.