Petefészekvizsgálatok oocyta transzplantáció után zebradánió (Danio rerio) halfajon
Csenki Zsolt1, Andreas Zaucker2, Yavor Hadzhiev2, Hegyi Árpád1, Ficsura Anita1, Urbányi Béla1, Müller Ferenc2 és Váradi László1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Institute of Toxicology and Genetics Forschungszentrum, Karlsruhe, Germany
Kivonat
Az emlősöknél széleskörűen elterjedt és hatékony petesejt manipulációs módszerek (transzgén injektálás, mélyhűtéses tárolás) a halikrákon az ikra magas sziktartalma és vastag ikrahéj nem, vagy nehezen alkalmazhatók. Új lehetőségeket nyújthatnak a korai fejlődési állapotú oocytákon végezhető módszerek. Sikeres oocyta transzplantáció alkalmazásával, kiküszöbölhetők az ikrák felépítéséből adódó hiányosságok, könnyen vizsgálhatóak lehetnek az oocytában, illetve az ikrában lezajló folyamatok, az anyai hatások.
A vizsgálat célkitűzése volt, hogy fiatal fejlődési állapotú (szikfelhalmozás előtti, de még jól látható sejtmaggal rendelkező) oocyták "nevelő"-anyába juttatása után, hogyan fejlődnek a donor oocyták a recipiens petefészekben, illetve nyerhetők-e donor genetikai állományú termékenyítésre alkalmas ikrák.
Vizsgálataink során zebradánió (Danio rerio) fajon végeztünk intraspecifikus átültetéseket. Egy alkalommal átlagosan 30 db szikfelhalmozódás előtti oocytát jutattunk be recipiens petefészekbe. Az átültetések nyomonkövetésére markerként transzgenikus (β-aktin YFP jelölésű) zebradánió oocytákat használtunk. A manipulált petefészkeket, különböző időpontokban fluoreszcens mikroszkóp alatt vizsgáltuk. Vizuálisan értékeltük, hogy mennyi donor oocyta épült be a recipiens petefészekbe, illetve ezek közül mennyi fejlődött tovább. In situ hibridizációs technika segítségével bizonyítottuk, hogy a beültetett oocytákban működik a transzgén, és a fluoreszcens mikroszkóp alatt észlelt izzás valóban a transzgén működésének eredménye, nem autofluoreszencia.
A recipiens petefészkek vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy csak az első két napon csökkent jelentősen a bejuttatott oocyták aránya. Amelyek a 4.-5. nap még túléltek a recipiens petefészekben, azok már beépültek és néhány közülük már megkezdte a szikbeépítést is.
A még be nem fejezett vizsgálataink alapján elmondható, hogy a transzplantáció sikerrel végrehajtható, az oocyták egy része beépül és fejlődik a „nevelő” anyában.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.