MELANOTIKUS ELVÁLTOZÁSOK IMMUNHISZTOKÉMIAI ÉS HISZTOPATOLÓGIAI VIZSGÁLATA XIPHOPHORUS HALMODELLEKEN

Magyary István1, Szekeres György2, Baska Ferenc3, Tóth Anett1, Horn Péter1 és Repa Imre1

1Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
2Hisztopatológia Kft., Pécs
3Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Budapest

Kivonat

Bár az emberben a melanoma különféle típusai a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak mintegy 3%-át teszik ki, mégis ezek a legveszélyesebbek. A fehérbőrű lakosság körében mind a betegség előfordulási aránya, mind a halálozási arány folyamatosan nő. A leggyakoribb tumorok listáján már a 8. helyen áll. A napsugárzásnak való kitettség a legfontosabb ok a melanoma kialakulásában. A különböző Xiphophorus fajok hibridjeit, mint gerinces állatmodelleket már több évtizede alkalmazzák a humán medicinát szolgáló alap- és alkalmazott kutatásokban.

Célunk egyrészt különböző biológiai paraméterek immunmorfológiai vizsgálata volt Xiphophorus hibridek melanomaszerű elváltozásaiban, a humán melanoma malignum immunmorfológiai jellemzőivel összehasonlítva, másrészt a spontán és indukált Xiphophorus melanoma modellek hisztopatológiai vizsgálata, a humán melanoma malignum kórszövettani jellemzőivel összehasonlítva.

Az általunk vizsgált Gordon-Kosswig melanoma modellben a (X. maculatus Jp 163 A x X. helleri) x X. helleri visszakeresztezett back-cross hibridben spontán melanomaszerű elváltozás fejlődött ki. Az UV besugárzással indukált hasonló melanoma modell vizsgált egyedeinek előállítása egy kutatási együttműködés keretében a texasi MD Anderson rákkutató intézetben történt.

A Xiphophorus-ban megfigyelt melanotikus elváltozások fontosabb kórszövettani jellemzői mindkét modellben a következők voltak. Nincs limfohematogén terjedés (áttétképződés). Az elváltozás csak az irhában és a bőr alatti kötőszövetben van, de a melanin eljut a hámszövetbe is a sejtek közé és a hámsejtekben is felszaporodik. Az izomszövet nagyrészt intakt. A melanin főként perivaszkulárisan, pericellulárisan, intersticiálisan helyezkedik el. Nagymennyiségű melanin termelődik, ami lehet, hogy aspecifikus immunválasz, gyulladásos folyamat következménye. Organizáció, demarkáció, lymphangiectasia (telve melaninnal) figyelhető meg. Az immunmorfológiai eredmények azt mutatták, hogy a melanotikus elváltozásokat alkotó sejtek mindkét modellben HMB45 (gp100) negatívak, de egyértelműen tyrosinase pozitívak voltak, mely melanocita eredetüket támasztja alá. Emellett szintén melanocita eredetük bizonyítékának tekinthető a vimentin és a MiTF expressziója. P63 néhány elszórt sejt magjában jelölődik. A tyrosinase, MiTF és vimentin pozitív immunhisztokémiai jele azonos szöveti lokalizációt mutatott az emlősökével. Tyrosinase-nál cytoplasmában, a MiTF-nél a nucleusban, a vimentinnél pedig szintén cytoplasmában észleltünk reakciót.

A fentiek alapján a két vizsgált modellben detektált melanotikus elváltozás nem azonos a humán melanoma malignummal, hanem a melanint tartalmazó sejtek szöveti hiperpláziája. Feltételezzük, hogy a vizsgált Xiphophorus fajokban az evolúció során olyan védőmechanizmus jött létre, amely (még UV irradiáció esetén is) megakadályozza, hogy a földrajzi közelség révén kialakuló hibridjeikben az emberi melanoma malignumhoz hasonló súlyos daganatos betegség alakuljon ki.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.