Halegészségügyi kutatás az Országos Állategészségügyi Intézetben 1957-től napjainkig

Csaba György és Láng Mária

Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest

Kivonat

Az FM Állategészségügyi Igazgatósága 37.533/1957. számú utasításával 1957. szeptember 1-től a hal- és méhegészségügyi diagnosztikai munkát az Országos Állategészségügyi Intézetre bízta. A Hal- és Méhbetegségek Osztály egy híján 50 éve működik. A halkórtani munka megszervezése dr. Buza László állatorvos érdeme, akinek 1980. évi nyugdíjba vonulásakor a halak és méhek betegségeinek laboratóriumi diagnosztikája már kialakult. 1980-tól az osztály irányítását dr. Szakolczai József, majd 1990-től Csaba György vette át.

A halegészségügy területén, a többi állatfajtól eltérően a diagnosztikai munka zömét az eladdig fel nem ismert betegségek okainak feltárása jelentette, mindazonáltal behurcolt kórokozók megállapítására is sor került.

A munka megkezdése után röviddel a dr. Buza László vezette osztály és munkatársai a gyakorlat szempontjából legfontosabb betegségek, a darakór, a kopoltyúférgesség és a fertőző hasvízkór gyakorlatban történő leküzdésére módszereket és gyógykezeléseket dolgoztak ki.

A hazánkban honos, korábban „fertőző hasvízkór” néven ismert betegség külföldi kóroktani tisztázása (1971, 1975) után röviddel, a diagnosztikai gyakorlatunkban elkülönítettük a pontyok tavaszi virémiáját (korábban heveny hasvízkór) és a fekélyes bőrgyulladást (erythrodermatitis, korábban idült hasvízkór).

A busák burokképző Pseudomonas fluorescens okozta szeptikémiáját a világon elsőként diagnosztizáltuk. Az Állatorvos-tudományi Kutatóintézettel együttműködve a nyolcvanas évek elején megállapítottuk, hogy a pontyok úszóhólyag-gyulladását a Sphaerospora renicola idézi elő. E nyálkaspórás vérben keringő plazmódiumai az úszóhólyag ereiben megakadva és tovább fejlődve idézik elő az úszóhólyag károsodását.

Elsőként állapítottuk meg, hogy a ponty granulomatosisát egy Dermocystidium sp. idézi elő. Megállapítottuk pontyban a Dermocystidium erschowi okozta bőrbántalmat. Újabb ismereteket tártunk fel a pontyok ún. téli bőrelváltozásának kóroktanára vonatkozóan. Az utóbbi években jelent meg – elsőként hazánkból leírt – galandféreg a tógazdasági pontyok belében, az Atractolytocestus huronensis, amit Csehországból importált pontyokban is kimutattunk.

A pisztrángok yersiniosisát (vörösszáj betegségét) hazánkban elsőként állapítottuk meg. A jelentős elhullással járó betegség nagy valószínűséggel a kórokozó behurcolásának következménye volt. A pisztráng ivadékban gyakori flavobacterium gyors kitenyésztésére táptalajt dolgoztunk ki.

Rendszeresen résztvettünk a természetes vizeinken fellépett jelentős halpusztulások okainak feltárásában. Az 1991. évi balatoni angolnapusztulás lehetőségét, az Anguillicola crassus 1990. évi felbukkanásakor előre jeleztük. Az Anguillicola crassus okozta angolna elhullást nagyobb tavakban, Csehországban és Ukrajnában is megállapították.

A Tisza halaiban bekövetkezett 2000. évi cianid-mérgezés diagnosztizálását intézetünk végezte. A halak szerveiből korábban végzett nehézfém vizsgálataink összehasonlítási alapul szolgáltak a cianid szennyezéssel egyidejűleg levonult nehézfém szennyezés hatásainak értékelésében is.