Gyógynövénykivonatokkal és bórral kiegészített haltáp hatása a nílusi tilápia (Oreochromis niloticus) természetes immunrendszerére

Ardó László¹, Yin Guojun², Pao Xu², Váradi László¹, Szigeti Gábor³, Jeney Zsigmond¹ és Jeney Galina¹

¹Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
²Kínai Tudományos Akadémia, Belvízi Halászati Kutató Központ,Wuxi, Kína
³Országos Állategészségügyi Intézet, Budapest

Kivonat

A fertőző halbetegségek elleni védekezés leggyakrabban alkalmazott módszerei az antibiotikumok etetése és a kórokozók elleni oltóanyagok (vakcinák) használata. Az antibiotikumok túlzott mértékű alkalmazása rezisztens baktériumok kialakulásához vezethet és környezetszennyezést okoz. A vakcinálás segít a betegségek megelőzésében, de csak a specifikus immunválaszt erősíti egy adott patogén ellen. A halak betegségek elleni védekezésében viszont fontos szerepe van a természetes (nem specifikus) immunrendszernek is. A nem specifikus immunválaszt erősítő anyagokat immunstimulátoroknak nevezzük. Igen változatos szerkezetű vegyületek, poliszacharidok, flavonoidok és alkaloidok egyaránt vannak közöttük. Az utóbbi évek kutatási eredményei bizonyítják, hogy a gyakorlatban is jól alkalmazhatók a fertőző halbetegségek megelőzésére.

Kutatómunkánk célja a gyógynövények immunstimuláló hatásának vizsgálata gazdaságilag jelentős halfajokon. Sok gyógynövény kivonata tartalmaz olyan alkotórészeket, amelyek immunstimuláló hatását többféle kísérleti állat, pl. egér vagy csirke esetében bizonyították. A halak immunrendszerére gyakorolt hatásukról viszont lényegesen kevesebb kísérleti adat áll rendelkezésünkre.

Kísérleteinkhez kétféle gyógynövény, az Astragalus membranaceus és a Lonicera japonica kivonatát használtuk. Immunstimuláló hatásukat nílusi tilápián (Oreochromis niloticus) vizsgáltuk. A gyógynövények kivonatait különböző dózisokban a kísérleti halak tápjához kevertük. A kísérlet célja az volt, hogy megállapítsuk a gyógynövények és egy kiegészítő mikroelem, bór (B) hatását a halak természetes immunrendszerére és az A. hydrophila-val szembeni rezisztenciára.

A 3 hónapos, 79+11,6 g átlagsúlyú tilápiákat 6 csoportra osztottuk és 100 literes műanyag tartályokban tartottuk. A halakat a következő gyógynövényeket tartalmazó tápokkal etettük: Astragalus 0,1%; Lonicera 0,1%; Astragalus 0,1%+B; Lonicera 0,1%+B; Astragalus 0,1%+Lonicera 0.1%+B. A kontroll táp nem tartalmazott gyógynövényeket. A halakat 4 hétig etettük. Ezt követően 20-20 db halat mindegyik csoportból mesterségen fertőztünk A. hydrophila-val (5 x 10⁷ sejt/ml, ami LD_80-100-nek felel meg,) és az elhullást egy hétig figyeltük meg. A halakból hetente egyszer vérmintát vettünk. A vérből centrifugálással izoláltuk a fagocitáló sejteket és meghatároztuk a fagocitáló sejtek szuperoxid anion-termelését (légzési aktivitását) és fagocitózist, továbbá a vérplazma lizozim aktivitását, összfehérje- és immunoglobulin szintjét mértük.

A lizozim szintje a csak gyógynövényekkel etetett halaknál az első héten volt magasabb a kontrollhoz képest, míg a gyógynövények és bóros kiegészítés esetén kétszer mértük a lizozim magas aktivitását – az első és a harmadik héten.

A fagocitózis szignifikánsan magasabb volt a csak gyógynövényekkel etetett tilápiáknál, a gyógynövények és bóros kiegészítés hatására csak két csoportnál volt magasabb szinten: az Astragalus és a Lonicera esetén. Ugyanakkor a fehérvérsejtek légzési aktivitása emelkedett a kísérlet végén minden kezelésnél a kontrollhoz képest. A bakteriális fertőzés hatására a legmagasabb elhullásokat a kontroll csoportban tapasztaltuk (több mint 80%), közel azonos elhullásokat a Lonicera, Lonicera+B mutatott meg, míg a legalacsonyabb elhullás az Astragalus+Lonicera+B csoportban volt (30%).

A kapott eredmények igazolták a gyógynövénykivonatok immunstimuláló hatását. A bórnak a megmaradási arány növelésében volt szerepe, a mérhető immunológiai paraméterekre nem volt lényeges hatással. Reményeink szerint kísérleti eredményeink lehetővé teszik új, környezetbarát módszerek kifejlesztését és alkalmazását a fertőző halbetegségek elleni védekezésben.

A kutatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatja (szerződés száma: OMFB-00220/2005.).