EGYES TERMÉSZETES EREDETŰ ÍZRONTÓ ANYAGOK BIOAKKUMULÁCIÓJA HALHÚSBAN
Gy. Papp Zsuzsanna és B. Csávás Katalin
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
Előadásunkban különböző haltermelő, illetve kombinált haltermelő-vízkezelő rendszerek (hagyományos halastó, halastó-wetland, tavi recirkulációs, halas-algás rendszer) és különböző halfajok (amur, ponty, fehér busa, afrikai harcsa, tilápia) táplálkozási szokásainak hatását mutatjuk be a halhúsban felhalmozódó ízrontó anyagok, a geozmin (GSM) és a 2-metil-izoborneol (MIB) koncentrációjára. Az ízrontó anyagok koncentrációjának meghatározása szilárdfázisú mikroextrakciót (SPME) követő kapilláris gázkromatográfiával (GC), tömegspektrometriás (MS) detektálással történt.
A vizsgált időszak alatt analizált mintákban minden esetben dominált a GSM, MIB-et csak nyomokban lehetett kimutatni. A termelési rendszertől függetlenül minden esetben az üledékből táplálkozó ponty húsának GSM tartalma volt a legmagasabb. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy az ízrontó anyagok elsősorban - a ponty táplálkozási szokásának megfelelően - az üledéklakó szervezetekben feldúsult, valamint a vízben és az iszapban felhalmozódott anyagcsere termékekből származnak.
A táplálékát a vízből kiszűrő fehér busa és tilápia húsának alacsonyabb GSM tartalma annak tulajdonítható, hogy ezek a fajok táplálkozásuk során közvetlenül felvehetik az ízrontó anyagokat termelő mikroszervezeteket, egyidejűleg a vízből kopoltyúikon keresztül további GSM mennyiséget is akkumulálhatnak, de az iszapban felhalmozódó ízrontó anyagokat nem veszik fel.
Az amur húsában csak nyomokban található GSM arra utal, hogy ez a halfaj táplálkozása során nem vesz fel ízrontó anyagokat, azok csak a vízből, kopoltyúján, illetve bőrén keresztül juthatnak a szervezetébe.
A pontyhús az afrikai harcsához képest is többszörös mennyiségű GSM-et tartalmazott, bár mindkét faj mindenevő. Ez arra utal, hogy az afrikai harcsa csak esetenként fogyasztja azokat az üledéklakó táplálékszervezeteket, amelyeket a ponty aktív módon túr ki az iszapból.
A haltermelő rendszerek szűrőtavaiból származó pontyminták GSM koncentrációja minden esetben jóval magasabb volt a termelő tavakból kifogottakénál.
Amennyiben intenzív haltermelő rendszerek elfolyóvizét kívánjuk visszaforgatással újrahasznosítani, célszerű polikultúrásan népesített, úgynevezett szűrőtavakat alkalmazni, egyebek között az ízrontó anyagokat termelő mikroszervezetek felszaporodásának mérséklésére. A szűrőtavak hatékonysága planktonevő halfajok kihelyezésével növelhető.
Az eredmények gyakorlati hasznosítása azért indokolt, mert napjainkban előtérbe került az erőforráskímélő, környezetbarát, az ökológia törvényszerűségeit kiaknázó haltermelési technológiák fejlesztése.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.