EGYES TERMÉSZETES EREDETŰ ÍZRONTÓ ANYAGOK BIOAKKUMULÁCIÓJA HALHÚSBAN

Gy. Papp Zsuzsanna és B. Csávás Katalin

Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

Kivonat

Előadásunkban különböző haltermelő, illetve kombinált haltermelő-vízkezelő rendszerek (hagyományos halastó, halastó-wetland, tavi recirkulációs, halas-algás rendszer) és különböző halfajok (amur, ponty, fehér busa, afrikai harcsa, tilápia) táplálkozási szokásainak hatását mutatjuk be a halhúsban felhalmozódó ízrontó anyagok, a geozmin (GSM) és a 2-metil-izoborneol (MIB) koncentrációjára. Az ízrontó anyagok koncentrációjának meghatározása szilárdfázisú mikroextrakciót (SPME) követő kapilláris gázkromatográfiával (GC), tömegspektrometriás (MS) detektálással történt.

A vizsgált időszak alatt analizált mintákban minden esetben dominált a GSM, MIB-et csak nyomokban lehetett kimutatni. A termelési rendszertől függetlenül minden esetben az üledékből táplálkozó ponty húsának GSM tartalma volt a legmagasabb. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy az ízrontó anyagok elsősorban - a ponty táplálkozási szokásának megfelelően - az üledéklakó szervezetekben feldúsult, valamint a vízben és az iszapban felhalmozódott anyagcsere termékekből származnak.

A táplálékát a vízből kiszűrő fehér busa és tilápia húsának alacsonyabb GSM tartalma annak tulajdonítható, hogy ezek a fajok táplálkozásuk során közvetlenül felvehetik az ízrontó anyagokat termelő mikroszervezeteket, egyidejűleg a vízből kopoltyúikon keresztül további GSM mennyiséget is akkumulálhatnak, de az iszapban felhalmozódó ízrontó anyagokat nem veszik fel.

Az amur húsában csak nyomokban található GSM arra utal, hogy ez a halfaj táplálkozása során nem vesz fel ízrontó anyagokat, azok csak a vízből, kopoltyúján, illetve bőrén keresztül juthatnak a szervezetébe.

A pontyhús az afrikai harcsához képest is többszörös mennyiségű GSM-et tartalmazott, bár mindkét faj mindenevő. Ez arra utal, hogy az afrikai harcsa csak esetenként fogyasztja azokat az üledéklakó táplálékszervezeteket, amelyeket a ponty aktív módon túr ki az iszapból.

A haltermelő rendszerek szűrőtavaiból származó pontyminták GSM koncentrációja minden esetben jóval magasabb volt a termelő tavakból kifogottakénál.

Amennyiben intenzív haltermelő rendszerek elfolyóvizét kívánjuk visszaforgatással újrahasznosítani, célszerű polikultúrásan népesített, úgynevezett szűrőtavakat alkalmazni, egyebek között az ízrontó anyagokat termelő mikroszervezetek felszaporodásának mérséklésére. A szűrőtavak hatékonysága planktonevő halfajok kihelyezésével növelhető.

Az eredmények gyakorlati hasznosítása azért indokolt, mert napjainkban előtérbe került az erőforráskímélő, környezetbarát, az ökológia törvényszerűségeit kiaknázó haltermelési technológiák fejlesztése.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.