AZ INVAZÍV HALFAJOK ÁLLOMÁNYÁNAK HELYZETE A MAGYAR HALASTAVI HALTERMELÉSBEN
Csorbai Balázs, Kovács Éva és Horváth László
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A magyarországi halastavi haltermelés évtizedek óta egyik legkomolyabb problémája az invazív halfajok jelenléte. Ezek a halfajok egyrészről meggondolatlan betelepítések során, másrészről véletlen behurcolás, illetve természetes terjeszkedés révén kerültek az országba. A faunisztikai vizsgálatok ezidáig 12 halfajt soroltak Magyarországon ebbe a kategóriába. A gazdaságok számára legnagyobb problémát három halfaj jelenti: az ezüstkárász (Carassius auratus), a törpeharcsa (Ameiurus spp.) és kínai razbóra (Pseudorasbora parva). Az első kettőt a hazai halgazdálkodási szakemberek honosították meg, utóbbi a Kelet-Ázsiából érkezett növényevő halfajokkal együtt (amur, busa fajok) hurcolták be. Mindhárom halfajról elmondható, hogy komoly károkat okoznak elsősorban azzal, hogy elfogyasztják a haszonhalaknak szánt takarmányt (mind az ember által kiadagolt abraktakarmányt, mind a tavakban megtalálható természetes táplálékot), másodsorban a haszonhalak ivadékainak fogyasztásával. Vizsgálatunkban azt szerettük volna felmérni, hogy milyen mértékű az egyes régiók és gazdaságok fertőzöttsége.
A vizsgálataink során feldolgoztuk egyrészről a Központi Statisztikai Hivatal és Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa által 2000-2002. években gyűjtött adatokat. Megállapítottuk, hogy a vizsgált három év során, országos szinten, több mint 2000 t lényegében értéktelen gyomhal keletkezett. Ez azt jelenti, átlagban Magyarországon hektáronként több mint 33 kg invazív gyomhalat állítanak elő a termelők. Ez követően régiókra bontva vizsgáltuk meg tógazdaságok gyomhal termelését és megállapítottuk, hogy jelentős eltérés van az egyes régiók gyomhal termése között, valamint összefüggés, illetve a megtermelt ragadozó halfajok mennyisége és tavakban termett gyomhal mennyisége között.
Vizsgálataink másik eszköze egy kérdőíves felmérés volt, mely során a magyarországi haltermelés több mint 60%-ról gyűjtöttünk adatokat. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaságok több mint 90%-ában okoznak problémát az invazív halfajok. Továbbá átfogó képet kaptunk az egyes gazdaságok gyomhal-fertőzöttségéről, illetve arról, hogy a gazdák, hogyan vélekednek a probléma megoldásának lehetőségeiről.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.