AZ AMURKELTETÉS PARAMÉTEREINEK SZÁMSZERŰSÍTÉSE NAPJAINK GYAKORLATA ALAPJÁN
Ficsura Anita, Urbányi Béla és Bokor Zoltán
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Az amur a hazai polikultúrás halgazdálkodási technológia fontos halfaja, a tógazdasági népesítési szerkezetben 1-5%-os arányban vesz részt, valamint a természetes vizek makrovegetációjának kontrollálásában játszik meghatározó szerepet. A faj a ’60-as években került hazánkba, indukált szaporítása kidolgozott módszerek alapján történik. Ennek ellenére számos kérdés merül még fel napjainkban is az amur keltetőházi szaporítási technológiáját illetően, mely ezen dolgozat témáját adja.
A kísérleteket a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaságban végeztük el, ahol néhány éve észrevették, hogy meghatározott időközönként az amur keltetés során igen megnőtt a száj, illetve farok torz lárvák aránya. Ennek oka az, hogy a lárvák bizonyos embriófejlődési stádiumban nem kapnak megfelelő mennyiségű oxigént, így nem tudnak normálisan kifejlődni. Ennek ellenére a lárva ugyan kikel, de néhány nap elteltével el is pusztul. Ezért az általunk végzett munka során különböző módszereket próbáltunk ki arra, hogy minél kisebbre csökkentsük a torz lávák arányát az egészségesekkel szemben.
A kísérleti munka három részkísérletből állt, melyeket külön Zuger üvegekben és külön kb. 100 literes ballonokban is elvégeztük, majd összevetettük egymással az eredményeket. Az első részkísérlet a hagyományos amur szaporítás lépéseit követte, azaz a kezdeti alacsony vízátfolyást (0,2-0,3 l/perc) a megfelelő fejlettségi állapot elérése után 0,7-0,8 l/percre emeljük, egészen a kikelésig.
A második részkísérlet lényege, hogy már az ikra kihelyezése után az átfolyást magasra állítjuk és a kelés folyamata során tovább növeljük a sebességet.
A harmadik változatban pedig hasonló feltételek mellett tartottuk az ikrákat, mint az első kísérletben, csak itt kisebb átfolyási sebességet biztosítunk az egész kelés során.
A kísérlet eredményeit összehasonlítva elmondható, hogy a torz/termékeny lárvák arányának szempontjából a legjobb eredményeket a második számú kísérlet adta (nagy sebességen forgatjuk az ikrát), valamint összevetettem a Zugeres és a ballonos kísérletek eredményeit és itt megfigyeltük, hogy jelentős különbségek jelentkeztek a Zugeres kísérlet javára.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.