ADATOK HALASTAVAK OXIGÉNVISZONYAINAK ISMERETÉHEZ
Szabó Viktória és Körmendi Sándor
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár
Kivonat
Kutatási munkánk során két (8 illetve 16 ha területű) dunántúli völgyzárógátas halastóban - naponta két alkalommal (5 és 15 órakor) - vizsgáltuk a pH, hőmérséklet, 0,5-1-1,5 m vízmélységben az oldott oxigén-koncentráció, oxigéntelítettség, KOI és az átlátszóság napszakonkénti és tenyészidőszakon belüli változását. A mintavételeket május és szeptember között háromnaponta, összesen 56 alkalommal végeztük. A halastavakban egynyaras ponty, amur és csuka, illetve kétnyaras ponty, amur és egynyaras csuka került kihelyezésre. A tenyészidőszakban a tavak tápanyagpótlása havonta műtrágyázással történt.
Célkitűzésünk volt a vizsgált paraméterek összehasonlító analízise alapján a halgazdálkodás szempontjából kritikus időszakok meghatározása; a műtrágyázás hatásának vizsgálata a tavak oxigéntermelésére; a szervesanyag-tartalom, az átlátszóság és az oldott oxigén koncentrációk közötti összefüggések analízise. SPSS program segítségével statisztikai elemzéseket végeztünk.
A hajnali és délutáni oxigénszint közötti különbség elégséges információt ad a gyakorló halgazdának a tóban folyó primer termelés nagyságáról. A vizsgálatok szerint a két időpontban mért oldott oxigén-koncentrációk között csak megfelelő időjárási tényezők (pl. szélcsendes időszak) idején voltak szignifikáns különbségek. Megállapítottuk, hogy a meteorológiai tényezők hatása meghatározó a tó oxigénháztartásában. A szél kedvező hatása pozitívan hat az alsóbb vízrétegek oldott oxigén koncentrációjára. A sekélynek számító halastavakban az éjszaka folyamán általában létrejön a teljes felkeveredés. Hajnalra az egész vízoszlopban azonos volt az oldott oxigén koncentráció és hőmérséklet. Hosszantartó meleg éjszakákkal párosuló kánikulában létrejön a halastavakban is hőrétegződés, ami oxigénszint rétegződéssel is párosul, ha a tó átlátszósága minimális.
A Secchi-koronggal mért átlátszóság fontos kiegészítő adatot szolgáltat a fitoplankton állományról, bár az átlátszóságot egyéb tényezők is befolyásolják. A csekély átlátszóság a mélyebb tavakban elősegíti a hő és oxigénszint rétegződést. Az oldott oxigén koncentráció és az átlátszóság között negatív korrelációt találtunk. 0,5 m, 1 m mélységben mért oldott oxigén és a KOI érték között nem volt szignifikáns különbség. A nagyobb KOI értékhez nagyobb oxigéntermelés párosul. A 1,5 m mélyen mért oldott oxigén és KOI érték között gyenge negatív kapcsolat volt tapasztalható.
A trágyázás, műtrágyázás pozitív hatása kimutatható a primer termelésre, így az oxigénháztartásra is. A műtrágyázást követően 4-6 nappal jelentkezik a fitoplankton biomasszájánál felfutás.
A kísérleti tavakban a pH csekély ingadozást mutatott (7,2-8,2), ami a tavak magas pufferkapacitását igazolja.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.