A vidra táplálék-összetételének vizsgálata hortobágyi halastavakon
Juhász Krisztina
Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar, Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen
Kivonat
Az eurázsiai vidra (Lutra lutra) hazánk fokozottan védett, menyétféle csúcsragadozója. Mivel a Kárpát-medence jelenleg még stabil állománnyal rendelkezik, a faj megóvása érdekében mindenképpen szükséges annak kutatása. Populációinak legjelentősebb részét halastavaink tartják el, ahol megjelenésével - jelentős mértékű halfogyasztása következtében - hamar felmerül az igény táplálkozási szokásainak vizsgálata iránt. Ez segítséget nyújthat az esetleges kártétel becslésében, illetve azok mérséklésében.
A vidra éjszakai életmódja miatt táplálkozásának közvetlen megfigyelésére nincs mód, természetvédelmi szempontból pedig gyomortartalom-vizsgálata sem kivitelezhető. Jelen kutatás az ürülékben található táplálékmaradványok analízisén alapszik, amelyek egy éven át, mintegy 2500 hektárnyi, extenzív gazdálkodás alá vont halastó területéről kerültek begyűjtésre.
Az elemzett 480 minta lehetőséget nyújtott a vidra táplálkozási niche-szélességének megállapítására, amely az elfogyasztott zsákmányfajok relatív gyakoriságán alapul. A vizsgált területek mindegyikén - évszaktól függetlenül - a hal jelent meg, mint domináns préda, ezen kívül jelentős volt a különböző kétéltű, illetve ízeltlábú fajok fogyasztása. Szezonálisan az ürülékből meghatározott halak fajösszetételében nem mutatkozott szignifikáns különbség, viszont a szubdomináns fajok zsákmányolása már évszakfüggőnek bizonyult.
A gazdaságilag fontos halfajok közül a ponty, a fehér busa, illetve a csuka bizonyult jelentős számúnak, míg a káros halfajok kategóriájában az ezüstkárász dominált. A halpreferencia-vizsgálat rámutatott, hogy az egyes fajokat e ragadozó méretkategóriájuktól függetlenül választja. A gazdaságilag értékes halak 1000 g feletti egyedei viszont nagyobb arányban esnek a vidrák áldozatául, mint egyéb tavaknál végzett analízisek esetében.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.