A tiszai haljelölések tapasztalatai
Füstös Gábor1, Morvay Kálmán2 és Turcsányi Béla3
1Palingenia Bt., Tiszafüred
2ÁBKSz Kht., Budapest
3Balatoni Halászati ZRt., Siófok
Kivonat
A 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánmérgezés egyértelműen rávilágított arra a problémára, hogy az egyes halfajok tiszai populációiról milyen keveset tudunk. Nem ismerjük az egyes területeken élő halpopulációk hozzávetőleges nagyságát, és a populációk méretének a változásait is csak a fogási statisztikák kevéssé megbízható adatsorai alapján tudjuk becsülni. Keveset tudunk a tiszai halfajok vándorlási szokásairól.
A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda és a Tisza-Szamos Kht. 2001 őszén haltelepítési és haljelölési akcióba kezdett, többek között azért, hogy a jelölt halak növekedése és vándorlása alapján képet kapjon a Tisza állapotának változásairól.
Az eltelt évek során 8 halfaj (balin, compó, csuka, harcsa, kecsege, márna, ponty, süllő) 4668 egyedét a Floy-Tag egyedi jeleivel láttuk el, majd a Tisza különböző szakaszain kihelyeztük őket. A programhoz kapcsolódó jól szervezett ismertető kampánynak köszönhetően ennek 6,9 %-áról a horgászok és halászok 2002-2005-ben adatokkal szolgáltak.
A kibocsátáskor felvételre került a jelölt halak törzshossza és tömege, valamint a kibocsátás helye. A visszaküldőktől ugyanezeket az adatokat vártuk.
A kibocsátáskor felvett és a kifogó által beküldött adatok különbségéből azonnal látszik az egyed növekedése és vándorlásának távolsága.
A kutatási program elsődleges célja volt megismerni és felmérni egyes tiszai halfajok növekedését, vándorlási szokásait. A kutatási program fontos feladata volt a növekedés és a vándorlás alapadat-sorainak megteremtése.
Azokból a kibocsátásokból, amelyekből több egyed is előkerül, következtetéseket tudtunk levonni az egyes Tisza szakaszok haleltartó képességére, az adott faj tiszai növekedésére és vándorlási szokásaira. Az egyes telepített állományokból visszaérkező jelek száma utal a telepített korosztály megmaradási arányára. Az adatok visszaküldésének éves változása pedig fontos információval szolgál a további haljelölési akciók szervezéséhez.
Összegezve, az előzetesen kitűzött célon felül számtalan olyan tapasztalattal gazdagodtunk, amelyek növelhetik a természetes vizeken, elsősorban a folyókon gazdálkodó szervezetek haltelepítéseinek eredményességét.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.