A Tisza halközösségének változása a 2000-2005. évek közötti monitorozások eredményei alapján
Györe Károly, Józsa Vilmos és Lengyel Péter
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A Tisza romániai eredetű cianid- és nehézfém-szennyezése óta hét nagyobb, a folyó teljes magyarországi szakaszának halközösségét felmérő monitoring programot szervezett a Halászati és Öntözési Kutatóintézet halászatbiológiai munkacsoportja, részben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), részben pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) támogatásával. Az első három vizsgálat, egy tavaszi és két őszi (2000.05.29.-06.21., 2000.09.10.-09.19. és 2000.10.24.-11.02.), még a szennyezés évében megtörtént. 27 jellegzetes és könnyen megközelíthető mintaterületet jelöltünk ki a Tisza főmedrén. A további monitorozó programok során a halközösség mintázásakor már következetesen ugyanezen helyeket halásztuk. A következő felmérés 2001. év őszén volt (2001.09.10.-09.22.). Utóbbi munka részét képezte a Tisza trend monitoringozási rendszerén túlmenően, hét védett halfaj alapvető populáció dinamikai paraméterének vizsgálata is. Az ötödik mintavételi sorozatra 2004. őszén (2004.10.11.-10.20.) a hatodikra és hetedikre 2005. nyarán (2005.06.10.-06.21.), és őszén (2005.09.12.-09.23.) került sor. A hét monitoring során összesen 62 halfaj (Tiszabecs és Szeged között 58 halfaj) kisebb-nagyobb populációját igazoltuk. Mintaterületenként átlagban 21 faj fordult elő (min. 12, max. 32). Fajban leggazdagabb mintaterületek Tiszabecs (32 faj), Tiszalök (31 faj), Kisköre alvíz (30 faj) voltak. Összesen több mint 40 ezer egyedet határoztunk meg, az összesített minták alapján a folyó hazai szakaszának halközösségben 24 mintaterületen a küszt (26,2-88,3 egyed%), egy mintahelyen a karikakeszeget (30,3%) és kettőn a bodorkát (28,7-33,2%) találtuk dominánsnak. Az első három monitoring során, 2000-ben mindösszesen 10 süllő és 82 menyhal egyedet fogtunk. A két halfaj állománynagyságát 2001 során már egy mintavétel alapján is nagyobbnak találtuk (76 és 75 egyed). 2005-ben süllőből 193, menyhalból pedig 183 példányt sikerült gyűjteni. A magyar bucó nagymértékű állományvesztése miatt a német bucó elterjedési mintázata jelentős mértékben módosult a Tisza magyarországi felső szakaszán.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.