„A magyarok cselekedetei” – halászat – nemzetközi kitekintés
Váradi László
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A magyar halászati szakemberek nemzetközi munkássága megérdemel egy külön fejezetet a hazai halászat történetével foglalkozó leírásokban, hiszen hazánk jó példát mutatott és mutat ma is arra, hogyan lehet a kutatási eredményeket és tapasztalatokat hasznosítani a világ szegény régióiban élő emberek élelmiszerellátásának javítására, illetve hogyan szolgálhatják a halászat szakemberei a nemzetközi összefogást, a szolidaritást, egymás jobb megértését és kölcsönös segítését egyenlőtlenül fejlődő és sok konfliktussal terhelt világunkban. A halászat nagy magyarjai között kiemelten kell megemlékeznünk Woynarovich Elek professzorról, aki nagy elméleti tudásával, gyakorlatiasságával, bölcsességével, emberségével és humorával világszerte ismert alakja az édesvízi halászatfejlesztésnek Nepáltól Venezueláig. Az ő munkássága révén váltak világszerte ismertté a halászati kutatásban született kiemelkedő magyar eredmények a pontyszaporítás, a tavi ivadéknevelés, a polikultúrás halnevelés és az integrált haltermelés területén.
A huszadik század hetvenes éveitől kezdve hazánk a FAO egyik kiemelt partnere fejlődő országok élelmiszerellátására irányuló programok végrehajtásában. A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) és a FAO közötti hagyományos együttműködés napjainkban is fennáll, szakértői konzultációkon, oktatási programokban és tanulmányok kidolgozásában való részvételen keresztül. A FAO jelentős támogatást biztosított ahhoz, hogy a HAKI nemzetközi akvakultúra kutatási-, fejlesztési- és oktatási központtá válhasson. A HAKI neve ma már jól ismert szerte a világon elsősorban szakembereinek munkája révén. Közülük ki kell emelnünk Csávás Imrét, aki a FAO bangkoki regionális központjában dolgozott, mint az akvakultúra programok vezető szakembere tizenhárom éven keresztül. Woynarovich Elekkel együtt Csávás Imre a Világ Akvakultúra Társaság-nak örökös tagja, ami jól jelzi a magyarok „cselekedeteinek” nemzetközi elismerését. FAO támogatással jött létre a hetvenes évek elején a százhalombattai TEHAG is, amely FAO oktatási bázisként működött hosszú évekig. A FAO programokon, illetve nemzetközi szakértői tevékenységen és továbbképzési kurzusok szervezésén túl magyar vállalatok (MEZŐBER, AGROINVEST) komplett halkeltetőket és halfarmokat létesítettek Brazíliában, Egyiptomban, Irakban, Iránban és Szíriában, öregbítve ezekkel is a magyar halászat nemzetközi hírnevét. Sok országban a magyar halászati szakemberek „cselekedeteinek” eredményeképpen vált ismertté és terjedt el a keltető edényben (zuger üvegben) történő hatékony, hely- és víztakarékos halszaporítási mód, illetve a planktonszelekción alapuló kistavas előnevelés. A Magyarországon nemesített ponty- és kacsa fajtákat eredményesen nevelték trópusi körülmények között is Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában.
A huszadik század utolsó évtizedében nemcsak a hazai politikai és gazdasági rendszer alakult át, de megváltozott a fejlődő országok segélyezésére irányuló programok rendszere is. Ezek a változások nagy hatással voltak a magyar halászat nemzetközi kapcsolataira is. Az állami támogatások megcsappantak, ugyanakkor a fejlett országok egyre gyakrabban a FAO közreműködése nélkül hajtották végre a fejlődő országokban folyó halászatfejlesztési programokat, ők maguk szervezték azokat saját nemzeti szakértőik alkalmazásával. Ebben a nehéz helyzetben „életmentő” de legalábbis a halászat nemzetközi kapcsolatainak fenntartását és fejlesztését lehetővé tevő hatása volt a holland kormány által finanszírozott úgynevezett WES (West-East-South) Nyugat-Kelet-Dél projektnek. A 2 millió dollár költségvetésű projekt célja az akvakultúra fejlesztés intézményrendszerének támogatása volt Vietnam déli részén. A holland kormány a projekt menedzsmentjét a HAKI-ra bízta, akinek helyi partnere a Cantho Egyetem volt. A projekt sikeres végrehajtása újabb kapcsolatok és projektek lehetőségét teremtette meg Ázsiában, amely a világ vezető halászati régiója. Az ázsiai régióban különösen aktív a vietnami-magyar halászati együttműködés. A HAKI-nak például négy vietnami halászati kutató, illetve oktató intézménnyel van hosszú távú kétoldalú kapcsolata és 2000 óta rendszeresen megrendezésre kerül a Magyar-Vietnami Állattenyésztési és Halászati Konferencia. A HAKI a NACA (Ázsiai Akvakultúra Intézmények Hálózata) aktív partnere és ez a partnerkapcsolat, illetve a magyar állam TéT (Tudományos és Technológiai) programjának támogatása segítette elő a kínai kapcsolatok fejlődését az utóbbi években. A magyar-kínai mezőgazdasági együttműködés egyik kiemelt területe a halászati együttműködés, amely keretében az egyik projekt (kínai gyógynövények immunstimulátorként történő alkalmazása) a kutatás-fejlesztés fázisból hamarosan a vállalkozási fázisba kerül.
Hazánk EU csatlakozását követően új lehetőségek nyíltak meg a halászati kapcsolatok nemzetközi fejlesztésének területén is. Magyarország donor országgá vált és a magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési (NEFE) program keretében a HAKI Laoszban és Vietnamban olyan projekteket hajt végre, amelyek a vidéken élő szegény lakosság életkörülményeinek javítására irányulnak az akvakultúra, illetve a halivadék és haltakarmány ellátás fejlesztése révén. A HAKI, vezető európai akvakultúra kutatási intézményekkel együtt egy olyan konzorcium tagja, amely az Európa-Ázsia együttműködés szellemében az akvakultúra kapcsolatok fejlesztését tűzte ki célul. A HAKI e projektben a kínai projekt-komponens koordinátora. Hazánk, a hagyományos nemzetközi együttműködések és széleskörű nemzetközi kapcsolatok révén a kelet európai akvakultúra fejlesztés kiemelkedő országa, elsősorban a HAKI tevékenységének eredményeképpen. Ennek egyik jó példája az, hogy a HAKI kezdeményezésére jött létre a Kelet Európai Akvakultúra Intézetek Hálózata (NACEE), amelynek ma már 13 ország 31 intézete a tagja. A HAKI koordinálásával működő NACEE ma már az európai régió olyan elismert szervezete, amelynek munkáját a FAO és az EU is támogatja. A magyar halászat nemzetközi elismerését példázza az is, hogy az Európai Akvakultúra Társaság elnökévé először a társaság történetében kelet-európai elnököt választottak Váradi László személyében.
A HAKI kétségtelenül a magyar halászat aktív nemzetközi kapcsolatainak élenjáró intézménye, különösen Európán kívüli régiókban de hazai halászat más intézményei és vállalkozásai, illetve egyéni szakértői is figyelemre méltó nemzetközi tevékenységet folytatnak. A nemzetközi szintű tevékenység ma már nem a kutatás privilégiuma de szükségszerűség is a vállalkozások és kereskedelem nemzetközivé válásának eredményeképpen. A kutatás hagyományos nemzetközi együttműködésének eredményei és tapasztalatai nem csak a tudományt kell, hogy szolgálják, de segíteniük kell a vállalkozásokat is abban, hogy megállják a helyüket az éleződő nemzetközi versenyben.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.