„A magyarok cselekedetei” – halászat – nemzetközi kitekintés

Váradi László

Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas

Kivonat

A magyar halászati szakemberek nemzetközi munkássága megérdemel egy külön fejezetet a hazai halászat történetével foglalkozó leírásokban, hiszen hazánk jó példát mutatott és mutat ma is arra, hogyan lehet a kutatási eredményeket és tapasztalatokat hasznosítani a világ szegény régióiban élő emberek élelmiszerellátásának javítására, illetve hogyan szolgálhatják a halászat szakemberei a nemzetközi összefogást, a szolidaritást, egymás jobb megértését és kölcsönös segítését egyenlőtlenül fejlődő és sok konfliktussal terhelt világunkban. A halászat nagy magyarjai között kiemelten kell megemlékeznünk Woynarovich Elek professzorról, aki nagy elméleti tudásával, gyakorlatiasságával, bölcsességével, emberségével és humorával világszerte ismert alakja az édesvízi halászatfejlesztésnek Nepáltól Venezueláig. Az ő munkássága révén váltak világszerte ismertté a halászati kutatásban született kiemelkedő magyar eredmények a pontyszaporítás, a tavi ivadéknevelés, a polikultúrás halnevelés és az integrált haltermelés területén.

A huszadik század hetvenes éveitől kezdve hazánk a FAO egyik kiemelt partnere fejlődő országok élelmiszerellátására irányuló programok végrehajtásában. A szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) és a FAO közötti hagyományos együttműködés napjainkban is fennáll, szakértői konzultációkon, oktatási programokban és tanulmányok kidolgozásában való részvételen keresztül. A FAO jelentős támogatást biztosított ahhoz, hogy a HAKI nemzetközi akvakultúra kutatási-, fejlesztési- és oktatási központtá válhasson. A HAKI neve ma már jól ismert szerte a világon elsősorban szakembereinek munkája révén. Közülük ki kell emelnünk Csávás Imrét, aki a FAO bangkoki regionális központjában dolgozott, mint az akvakultúra programok vezető szakembere tizenhárom éven keresztül. Woynarovich Elekkel együtt Csávás Imre a Világ Akvakultúra Társaság-nak örökös tagja, ami jól jelzi a magyarok „cselekedeteinek” nemzetközi elismerését. FAO támogatással jött létre a hetvenes évek elején a százhalombattai TEHAG is, amely FAO oktatási bázisként működött hosszú évekig. A FAO programokon, illetve nemzetközi szakértői tevékenységen és továbbképzési kurzusok szervezésén túl magyar vállalatok (MEZŐBER, AGROINVEST) komplett halkeltetőket és halfarmokat létesítettek Brazíliában, Egyiptomban, Irakban, Iránban és Szíriában, öregbítve ezekkel is a magyar halászat nemzetközi hírnevét. Sok országban a magyar halászati szakemberek „cselekedeteinek” eredményeképpen vált ismertté és terjedt el a keltető edényben (zuger üvegben) történő hatékony, hely- és víztakarékos halszaporítási mód, illetve a planktonszelekción alapuló kistavas előnevelés. A Magyarországon nemesített ponty- és kacsa fajtákat eredményesen nevelték trópusi körülmények között is Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában.

A huszadik század utolsó évtizedében nemcsak a hazai politikai és gazdasági rendszer alakult át, de megváltozott a fejlődő országok segélyezésére irányuló programok rendszere is. Ezek a változások nagy hatással voltak a magyar halászat nemzetközi kapcsolataira is. Az állami támogatások megcsappantak, ugyanakkor a fejlett országok egyre gyakrabban a FAO közreműködése nélkül hajtották végre a fejlődő országokban folyó halászatfejlesztési programokat, ők maguk szervezték azokat saját nemzeti szakértőik alkalmazásával. Ebben a nehéz helyzetben „életmentő” de legalábbis a halászat nemzetközi kapcsolatainak fenntartását és fejlesztését lehetővé tevő hatása volt a holland kormány által finanszírozott úgynevezett WES (West-East-South) Nyugat-Kelet-Dél projektnek. A 2 millió dollár költségvetésű projekt célja az akvakultúra fejlesztés intézményrendszerének támogatása volt Vietnam déli részén. A holland kormány a projekt menedzsmentjét a HAKI-ra bízta, akinek helyi partnere a Cantho Egyetem volt. A projekt sikeres végrehajtása újabb kapcsolatok és projektek lehetőségét teremtette meg Ázsiában, amely a világ vezető halászati régiója. Az ázsiai régióban különösen aktív a vietnami-magyar halászati együttműködés. A HAKI-nak például négy vietnami halászati kutató, illetve oktató intézménnyel van hosszú távú kétoldalú kapcsolata és 2000 óta rendszeresen megrendezésre kerül a Magyar-Vietnami Állattenyésztési és Halászati Konferencia. A HAKI a NACA (Ázsiai Akvakultúra Intézmények Hálózata) aktív partnere és ez a partnerkapcsolat, illetve a magyar állam TéT (Tudományos és Technológiai) programjának támogatása segítette elő a kínai kapcsolatok fejlődését az utóbbi években. A magyar-kínai mezőgazdasági együttműködés egyik kiemelt területe a halászati együttműködés, amely keretében az egyik projekt (kínai gyógynövények immunstimulátorként történő alkalmazása) a kutatás-fejlesztés fázisból hamarosan a vállalkozási fázisba kerül.

Hazánk EU csatlakozását követően új lehetőségek nyíltak meg a halászati kapcsolatok nemzetközi fejlesztésének területén is. Magyarország donor országgá vált és a magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési (NEFE) program keretében a HAKI Laoszban és Vietnamban olyan projekteket hajt végre, amelyek a vidéken élő szegény lakosság életkörülményeinek javítására irányulnak az akvakultúra, illetve a halivadék és haltakarmány ellátás fejlesztése révén. A HAKI, vezető európai akvakultúra kutatási intézményekkel együtt egy olyan konzorcium tagja, amely az Európa-Ázsia együttműködés szellemében az akvakultúra kapcsolatok fejlesztését tűzte ki célul. A HAKI e projektben a kínai projekt-komponens koordinátora. Hazánk, a hagyományos nemzetközi együttműködések és széleskörű nemzetközi kapcsolatok révén a kelet európai akvakultúra fejlesztés kiemelkedő országa, elsősorban a HAKI tevékenységének eredményeképpen. Ennek egyik jó példája az, hogy a HAKI kezdeményezésére jött létre a Kelet Európai Akvakultúra Intézetek Hálózata (NACEE), amelynek ma már 13 ország 31 intézete a tagja. A HAKI koordinálásával működő NACEE ma már az európai régió olyan elismert szervezete, amelynek munkáját a FAO és az EU is támogatja. A magyar halászat nemzetközi elismerését példázza az is, hogy az Európai Akvakultúra Társaság elnökévé először a társaság történetében kelet-európai elnököt választottak Váradi László személyében.

A HAKI kétségtelenül a magyar halászat aktív nemzetközi kapcsolatainak élenjáró intézménye, különösen Európán kívüli régiókban de hazai halászat más intézményei és vállalkozásai, illetve egyéni szakértői is figyelemre méltó nemzetközi tevékenységet folytatnak. A nemzetközi szintű tevékenység ma már nem a kutatás privilégiuma de szükségszerűség is a vállalkozások és kereskedelem nemzetközivé válásának eredményeképpen. A kutatás hagyományos nemzetközi együttműködésének eredményei és tapasztalatai nem csak a tudományt kell, hogy szolgálják, de segíteniük kell a vállalkozásokat is abban, hogy megállják a helyüket az éleződő nemzetközi versenyben.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.