A KIS-BALATON II. ÜTEMÉNEK HALFAUNISZTIKAI CÉLÚ MONITOROZÁSA (2002-2005)
Sallai Zoltán és Kontos Tivadar
„NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület, Szarvas
Kivonat
A Kis-Balaton II. ütemén a halfauna összetételének vizsgálata közel 20 éves múltra tekint vissza, a halfaunisztikai célú monitorozás is több mint 10 éve megkezdődött. Saját vizsgálatainkat 2002. tavaszán kezdtük el a Kis-Balaton térségében. 11 mintavételi helyen folytattunk rendszeresen adatgyűjtést, évenként három időszakban – tavasszal, nyáron és ősszel.
A vizsgálat célja volt, a korábbi évek célkitűzéseivel összhangban annak kimutatása, hogy a Kis-Balaton mesterséges vízszintemelése milyen hatással van a halfauna összetételére. Továbbá szerepelt célkitűzéseink között, hogy az egyes halfajok egyedszámában kimutathatók-e valamilyen tendenciaszerű változások az egyes területeken, változnak-e az egyes fajok egymáshoz viszonyított gyakorisági arányai (relatív abundanciái), továbbá a halak mennyiségi és minőségi viszonyaiban bekövetkezett bármiféle változás mutat-e valamilyen korrelációt az adott területen tapasztalt környezeti feltételek megváltozásával. Ezeken kívül javaslatot kívántunk tenni az esetleges, halakat érintő aktív természetvédelmi beavatkozásokra, és hogy a történt/történő beavatkozásokat a Kis-Balaton jellemző lápi, mocsári halfajai képesek-e átvészelni.
A faunisztikai adatok gyűjtését pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros rendszerű, elektromos halászgéppel végeztük, melyek semmilyen maradandó sérülést nem okoztak a kifogott halakban. A halakat a meghatározást követően szabadon engedtük, begyűjtésre nem került sor. A gyűjtési helyeket GPS segítségével mértük be, a koordinátákat asztali térinformatikai szoftver segítségével dolgoztuk fel. A fajonkénti egyedszámok és a GPS-koordináták rögzítésére digitális diktafont használtunk.
Eddig összesen 30 faj jelenlétét bizonyítottuk a Kis-Balaton II. ütemének víztereiből. Kiemelést érdemel a természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a lápi póc (Umbra krameri), a kurta baing (Leucaspius delineatus), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) és a réticsík (Misgurnus fossilis), melyeknek stabil önfenntartó állománya él a területen.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.